Az adatok 99,99 százalékának feldolgozása után az látha-tó, hogy a névjegyzékbe felvett
8 046 742 személy közül 3 016 004 személy kereste fel a szavazóköröket, vagyis az összes választó 38 százaléka. A legtöbben Budapesten, a legkevesebben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében adták le voksukat. Az urnákba 3 014 103 szavazócédulát dobtak be, 1901-gyel kevesebbet, mint ahányan megjelentek. A jelek szerint 1901 polgár meggondolta magát, és zsebre tette a szavazólapot.
Az érvényes szavazatok száma 3 009 262 volt. Az érvénytelenség oka lehetett, ha valaki nem „egymást metsző két vonallal” juttatta kifejezésre álláspontját. Az viszont nem befolyásolta az érvényességet, ha a választópolgár az iksz vagy a kereszt mellett egyéb ábrát is rajzolt a szavazólapra. Az Országos Választási Bizottság (OVB) vasárnapi elvi állásfoglalása szerint elfogadhatatlannak kellett tekinteni, ha a két kérdést tartalmazó szavazólapot valaki hosszában kettévágta, vagyis ha a bedobott papír csak az egyik kérdést tüntette fel. Nem okozhatott viszont gondot, ha a jogosult a két kérdés közül csak az egyikre adott választ. Ilyen dilemma egyébként eddig nem adódott, mert arra sem volt még példa, hogy két különböző népszavazási kezdeményezés kérdéseit egyazon lapon tárják a választók elé.
Az igen szavazatok megyék szerinti megoszlását beszédes térkép szemlélteti. A legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében ragaszkodnak a választók a kórházak állami és önkormányzati tulajdonához. Utána Zala és Hajdú-Bihar megye következik, de Csongrád és Tolna is erősen ellenezné a kórház-privatizációt. Az igent egyébként 1 921 237 – 65 százaléknyi – szavazólapon tüntették fel.
A kettős állampolgárság megadását is Zala, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar támogatta leginkább. Pest megyéhez és a fővároshoz közeledve mindinkább csökkent az igenek aránya. Ez így volt a kórházak eladása ügyében is. Ez azt is jelezheti, hogy a központban a képviseleti demokráciát részesítik előnyben az emberek, a „végeken”, vagyis az ország keleti és déli részein viszont jobban elfogadják a hatalomgyakorlás kivételes, közvetlen formáját, a referendumot. A kettős állampolgárságról összesen 1 519 856 választó voksolt igennel, az öszszes résztvevő 51,55 százaléka.
Gyertyafény. Nem panaszként, hanem jelzésként futott be tegnap a Duna-palotába az OVB illetékeseihez, hogy Budapesten a IX. kerület egyik szavazóhelyiségében este hatkor kialudt a villany, a jelenlévők nem tudták leadni voksukat. Az Országos Választási Irodában úgy értesültünk, hogy a ferencvárosi jegyző gyorsan megtalálta a megoldást: gyertyát vitetett a helyszínre. A malőr nem okozott szabálytalanságot. A kerület egy másik szavazókörében uniós feliratú papírszalaggal ragasztották le az urnát. Kiderült, hogy az Európai Parlament tagjainak választásakor megmaradt szalagot használták fel erre a célra.
