Változó magyar felzárkózási ütem

Várhatóan ezen a héten küldi ki a kormány jóváhagyásra hazánk módosított felzárkózási programját az Európai Uniónak. Annak ellenére, hogy mindössze öt hónap telt el az első ütemterv elfogadása óta, az új programban a kabinet több makrogazdasági mutató tekintetében már kedvezőtlenebb előrejelzést ad meg Brüsszelnek.
A legfontosabb változást az államháztartás hiányának kormányzati prognózisa jelenti, amely 2008-ig minden évre vonatkozóan rosszabb adatokkal számol az eredeti ütemtervhez képest. Az eltérést a Pénzügyminisztérium az évközi folyamatok alapján elmaradó bevételekkel magyarázza, amelyeket a GDP-többlet sem tudott lényegesen növelni. Az új program hangsúlyozza: a kormány az év során több lépésben intézkedett az egyenleg javítása és a kiadások megtakarítása érdekében. – Márciusban a GDP egy százalékát közelítő, áprilisban kisebb nagyságrendű, júliusban a GDP fél százalékának, szeptemberben pedig 0,2-0,3 százalékának megfelelő „kiigazító” lépésekre került sor.
A további elvonások kapcsán a jelentés megjegyzi: a megvalósítottnál nagyobb fiskális szigorítás már veszélyeztetné az egészséges szerkezetű gazdasági növekedést. Kedvezőtlenebbek lettek a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó előrejelzések is: az idei deficit mintegy 500 millió euróval haladja meg a júliusban jóváhagyott mértéket. Ennek megfelelően nem következik be javulás a hiány GDP-arányos kimutatásánál sem, amely idén eléri a múlt évben is már kiugróan magasnak számító kilencszázalékos mértéket. A vártnál nagyobb hiányt a felzárkózási ütemterv a magasabb növekedés miatti többletimporttal indokolja.
Az államadósság adataiban szintén eltérés látható: míg az EU által elfogadott program 59,4 százalékos GDP-arányos államadóssággal számolt az idei évet illetően, addig az új prognosztizáció már 59,9 százalékos – az uniós, 60 százalékos maximumértéket 0,1 százalékra megközelítő – mértéket jelez előre.
A reáljövedelmekre vonatkozóan a jelenlegi program szerény emelkedést ír elő: a jelentés szerint 2004-ben 6,8 százalékos átlagos infláció mellett a reálbérek 0,3 százalékos növekedése várható, miközben a 2005 és 2008 közötti időszakban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 12 százalékkal nőhet.

---