Szájer József és Vytautas Landsergis levele emlékezteti Franco Frattinit, hogy Magyarországon mindkét totalitariánus rendszer jelképeinek használata tilos, és számos európai parlamenti képviselő kifejezte támogatását a levél aláíróinak kezdeményezésével kapcsolatban. Szájer József az Európai Parlament tegnap Brüsszelben megtartott plenáris ülésén felhívta a parlament elnökének és az egész háznak is a figyelmét arra, hogy a „vörös kommunizmus” XX. századi története folyamán „ártatlan emberek tízmillióinak szisztematikus haláláért felelős”, és ezért javasolja, hogy amennyiben az unió a horogkereszt betiltását kezdeményezné, akkor a tiltott jelképek közé vegyék fel „a gyűlölt és gyilkos kommunista diktatúra szimbólumainak európai tilalmát is”. Szájer felszólalását ezzel a két felkiáltó mondattal fejezte be: „Soha többé nácizmust Európában!” és „Soha többé kommunizmust Európában!”. Az olasz államfő a legsúlyosabb nemzetárulásnak minősítette mindeközben az 1938-as fajüldöző törvényeket az auschwitzi évforduló alkalmából Rómában rendezett emléknapon. Carlo Azeglio Ciampi az internáltak emlékére szervezett kiállítás megnyitóján beszélt arról, hogy az 1938-as zsidótörvények egyben az olasz egység megteremtésének eszméit is elárulták. Az olasz elnök a faji megkülönböztetés újraéledésének veszélyeire utalva hozzáfűzte, hogy meg kell tanulni élni egy etnikailag és kulturálisan sokszínű társadalomban.
Wolfgang Thierse, a német szövetségi képviselőház (Bundestag) elnöke tegnap a szélsőjobboldallal szembeni éberségre szólította fel a demokrata érzelmű polgárokat. Thierse szégyennek nevezte, hogy német tartományi parlamentekben helyet foglalnak a szélsőjobboldal képviselői.
Az auschwitzi megemlékezéssel egy időben az NPD-hez közel álló neonáci csoportok tartottak tiltakozó összejövetelt, noha a hatóságok előzetesen óva intették őket a kegyeletsértéstől.
Pénzzel a bűnösök nyomában. A nemzetiszocializmus bűnözőit üldöző Simon Wiesenthal Központ német részlege új kezdeményezéssel lépett a hazai közvélemény elé, és fejenként tízezer eurót hajlandó fizetni olyan információért, amely mindeddig sikeresen bujkáló náci tettesekre hívja fel a figyelmet. Az akció az „utolsó esély” kihasználásának jegyében zajlik, abból kiindulva, hogy a holokauszt tettesei lassan kihalnak, ugyanakkor több jel arra utal, hogy néhány prominens háborús bűnöst még mindig nem sikerült elfogni és felelősségre vonni. Ezek közé tartozhat a volt SS-főtiszt, Alois Brunner vagy a mauthauseni koncentrációs tábor orvosa, Aribert Heim. Utóbbi állítólag egymillió euróra rúgó bankszámlával rendelkezik Berlinben. „Ha már nem élne, akkor örökösei biztosan jelentkeztek volna!” – vélte Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője egy sajtókonferencián a német fővárosban. Micha Brumlik, a holokauszt történetével foglalkozó frankfurti Fritz Bauer Intézet vezetője szerint a kitűzött pénzdíj nem helyes lépés: „Elsődlegesen alantas ösztönre, pénzéhségre épít, és nem erkölcsi megértésre. (S. L.)
