Ateista szervezkedés

Kampányra készül a Nemzetközi Humanista és Erkölcsi Szövetség (IHEU) a vallások közéleti, politikai szerepének állítólagos előretörése kapcsán, mert úgy látja, hogy a vallási fundamentalizmusok támadást indítottak a humanista alapelvek – az emberi jogok tiszteletben tartása, a fajok és a nemek közti egyenlőség – ellen, egyes nyugati vezetők pedig az istenhit köré próbálják szervezni a társadalom életét. A szervezet két nagyszabású rendezvényre összpontosítja ellentámadását a 2005-ös év folyamán: a januárban Indiában sorra kerülő Ateista Világkongresszusra és az IHEU júliusi, párizsi világkongresszusára. Az offenzíva – amelyet a szervezet ellenoffenzívának nevez – célja, hogy visszaszorítsa a vallást a magánszférába, feltartóztassa a vallások további közéleti előretörését, megakadályozza a vallás és az egyházak beavatkozását a politikába – fejtette ki Roy Brown, a svájci székhelyű szervezet elnöke. Babu Gogineni, az IHEU igazgatója hozzátette: a vallások közéleti szerepének erősödése fenyegeti a nem hívők jogait, s ezzel szembe kell szállni.
Mindketten hangsúlyozzák, hogy a vallási fundamentalizmus előretörése nemcsak a muzulmán világra jellemző tendencia. George Bush amerikai elnök újjáválasztásával például megerősödött a keresztény fundamentalizmus befolyása az Egyesült Államokban. Bush és számos híve úgy tekinti az iraki konfliktust, mint a jó és a gonosz kozmikus méretű harcának részét. Bush újraválasztása lovat adott azok alá, akik üldözni akarnák a művi vetélést és a homoszexualitást.
Az IHEU vezetői látnak ugyanakkor bizonyos haladást Európában, Ázsiában, sőt Afrikában is, ahol szerveződni kezdtek az ateisták. „Haladásként” könyvelik el például, hogy az Európai Unió a Vatikán unszolása ellenére sem vette bele alkotmányába a kontinens keresztény örökségére való utalást. Eredménynek tartják, hogy az Európai Parlament megakadályozta a konzervatív katolikus olasz Rocco Buttiglione igazságügyi biztossá válását, hogy megtiltották a francia állami iskolákban a feltűnő vallási jelképek, köztük a muzulmán fejkendő viselését. Visszalépésként értékelik viszont, hogy az ENSZ – a Vatikán sürgetésére – elhatározta: emberi jogi jelentéseinek sorában ezentúl a „kereszténygyűlölet” megnyilvánulásairól is jelentést fog készíteni.