Az euróövezetben dinamikusan nő az ipar

Az euróövezeti feldolgozóipar Reuters kezelte beszerzőimenedzser-mutatója 51,4 ponton „áll” tavaly decembertől, tizenhatodik hónapja jelezve a teljesítmény növekedését és öt hónapon belül első ízben gyorsuló növekedését. Az elemzők 50,8 pontot vártak.

Folytatódik az euróövezetben az ipari termelés 16 hónapja tartó növekedése – derül ki a Reuters és a Magyar Távirati Iroda (MTI) friss feldolgozóipari körképéből. Az 1994 óta nálunk is bevezetett, egyik legnépszerűbb „gazdasági lázmérő”, a cégek beszerzési vezetőinek körében készített kérdőív alapján összeállított beszerzésimenedzser-index (BMI) – az elemzői várakozásokat meghaladva – öt hónap óta gyorsuló értéket, 51,4 pontot mutatott decemberben azokban az országokban, ahol az eurót már bevezették. A német feldolgozóipar beszerzőimenedzser-mutatója ugyanebben az időszakban 51,7 pont, utalva arra, hogy a novemberi visszaesés csak átmeneti volt. A francia index tizenötödik hónapja növekedve ugyanebben a hónapban szintén javuló értéket, 52,5 pontot mutatott. Az olasz feldolgozóipar viszont gyengélkedett: 48,6 pontot ért el, második hónapja jelezve a teljesítmény visszaesését.
A felmérést készítő intézet szerint a decemberi kutatás továbbra is mérsékelt növekedést vetít előre az euróövezetben, különösen az exportmegrendelések területén. Az NTC Research hozzáteszi: az euróövezeti ipari vállalkozások vezetői ezért főként a múlt héten a dollárral szemben történelmi rekordot döntő, immár 1,36 dollárt érő, túl erős eurót okolják. „A beszerzésimenedzser-indexnek ez a meglehetősen meglepő emelkedése nem változtatja meg a véleményemet Németország és az euróövezet gazdasági kilátásaival kapcsolatban, továbbra is nehézségek felbukkanásával kell számolni” – kommentálta a felmérés eredményét a Reutersnak Kornelius Purps, a Hypovereinsbank müncheni kötvénypiaci vezető elemzője.
A múlt év elején a JP Morgan befektetési ház, miközben üdvözölte, hogy a világ gyáripara az utóbbi tíz év legjobb kibocsátási értékét produkálta, csalódást keltőnek nevezte, hogy a világszinten mért dinamikus ipari teljesítménynövekményt nem kísérte hasonlóan erőteljes állásteremtési folyamat. 2003 decemberében a globális indexen belül a foglalkoztatási részmutató 50,3 százalék volt a decemberi 50,9 százalék után, ami a munkahelyek számának minimális gyarapodását jelezte. Gyorsan erősödött ugyanakkor a beszerzési oldali inflációs nyomás. A magyar gazdaság bajait jól tükrözi a BMI korábbi alakulása: az index 2003. évi értéke 52,1 százalék, ezzel elmaradt a 2002. évtől, amikor a mutató 53,5 pont volt, és még jobban az előző három év decemberi értékeinek 54,7 százalékos átlagától.