Eredmény nélkül fejezte be az iraki állítólagos tömegpusztító fegyverek utáni kutatást az Egyesült Államok – ismerte el lényegében tegnap a washingtoni Fehér Ház. Scott McClellan szóvivő bejelentette: gyakorlatilag befejeződött az állítólagos arzenál fellelésére indított tevékenység, már csak néhány ember foglalkozik ezzel. A Washington Post című napilap szerdai számában szellőztette meg, hogy az a csoport, amelyet erre a feladatra állítottak, a tagjait fenyegető életveszély és az új információk hiánya miatt adta fel a helyszíni kutatást. Lényegében most ezt erősítette meg McClellan – számolt be az MTI.
Az arab ország ellen 2003 tavaszán indított hadjáratot annak idején George Bush elnök egyebek mellett azzal indokolta, hogy Szaddám Huszein, az azóta a hatalomból elűzött és elfogott iraki államfő rendszere nemzetközi szervezetek tilalma alá eső fegyvereket rejteget. Fő indokként emlegették ekkor Washingtonban azt, hogy a diktátor a birtokában lévő tömegpusztító fegyverekkel veszélyeztetheti az emberiséget, ezért a világ biztonsága érdekében hatalmát meg kell dönteni. Az amerikaiak 1200 katonai és egyéb rendeltetésű létesítményt kutattak át a konfliktus óta, mindhiába, nem bukkantak a háborús okot szolgáltató állítólagos fegyverek létére. Charles Duelfer, a Központi Hírszerző Ügynökség megbízottja, aki az akciót irányította, és emberei – az úgynevezett iraki vizsgálócsoport – visszautaztak a „cég” virginiai központjába – írta a The Washington Post. McClellan elmondta: Duelfer zárójelentését a jövő hónapra készíti el, de abban már várhatóan nem lesznek lényegesen új elemek az eddig készített beszámolóihoz képest.
Varsó visszakozik
MTI
Ha Ukrajna kivonja Irakból katonáit, Lengyelország nem veszi ellenőrzése alá az ukránok által felhagyott övezetet – jelentette ki Waldemar Skrzypczak tábornok, az Irakban szolgáló lengyel alakulatok negyedik váltásának parancsnoka. A kijevi törvényhozás kedden határozott arról, hogy Ukrajnának azonnal ki kell vonnia katonáit Irakból. A lengyel tábornok a wroclawi repülőtéren reagált az ukrán döntésre, mielőtt 160 katonájával Irakba indult. „A hátrahagyott tartomány ellenőrzését minden bizonnyal amerikai katonák veszik át” – feltételezte Skrzypczak tábornok, hozzátéve, hogy ezzel háromról kettőre csökkenne a Lengyelország vezette nemzetközi alakulatok által ellenőrzött iraki tartományok száma. A lengyel főtiszt elmondta még, attól tart, hogy a közelgő választások nem stabilizálják a helyzetet az arab országban: „Egyetlen Irakkal kapcsolatos forgatókönyv sem valósult meg eddig, minden, ami Irakban történik, megjósolhatatlan.”
Az Irakban szolgáló lengyel kontingens Skrzypczak tábornok által vezetett, negyedik turnusában összesen 1700 lengyel katona vesz majd részt, szemben a harmadik időszakkal, amelyben még 2500 lengyel katona szolgált. Ukrajna 1650 katonát vezényelt Irakba, és a 2003 augusztusa óta a közép-keleti országban szolgálatot teljesítő, jelenleg 1589 fős kontingens a negyedik legnagyobb az Egyesült Államok vezette koalícióban. Eddig 17-en haltak meg, és 29-en sebesültek meg az ukrán katonák közül. Legutóbb január 9-én nyolc ukrán katona halt meg lőszer megsemmisítése közben Irakban. A visszavonás jelentős csapást jelenthet az amerikai irányítás alatt álló műveletre, nemcsak az ukrán egység mérete miatt, de amiatt is, hogy egy olyan ország vonja ki csapatait, amely korábban buzgón vállalta a veszélyes iraki békefenntartói küldetést.
