Európai jogot sért a kabinet?

Alkotmánybírósághoz fordult tegnap a Fidesz, mert alkotmányellenesnek tartja a jegybanktörvény tavaly decemberben elfogadott módosítását. A beadvány az árfolyam-politikát meghatározó monetáris tanács létszámát a kormányfő befolyásával együtt bővítő törvény megsemmisítését kéri a bírói testülettől.

Több ponton is alkotmánysértő a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvénymódosítás, amely nem egyeztethető össze sem az Európai Unió, sem pedig a római szerződés jogrendszerével, ezért a Fidesz gazdasági kabinetje az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a törvény megsemmisítését – áll az ellenzéki párt tegnap kiadott közleményében. A Fidesz szerint a bírói testület megálljt fog parancsolni Gyurcsány Ferenc arra irányuló erőszakos kísérletének, hogy az MNB függetlenségét megszüntesse.
Varga Mihály, az ellenzéki párt gazdasági kabinetjének vezetője kifejtette: álláspontjuk szerint a törvénymódosítás sérti a római szerződés 108. cikkét, amely azt mondja ki, hogy sem az Európai Központi Bank, sem a nemzeti központi bankok, sem döntéshozó szerveik valamely tagja nem kérhet vagy fogadhat el utasítást a közösségi intézményektől vagy szervektől, a tagállamok kormányaitól vagy bármely egyéb szervtől. Hozzátette: a jegybanki autonómia értelmében a nemzeti kormányzatok semmilyen formában nem próbálhatják meg az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok szakmai tevékenységét befolyásolni. Az Orbán-kormány pénzügyminisztere hangsúlyozta: kifogásolják azt is, hogy a jogszabály módosításakor a jogalkotó elmulasztotta kikérni a Magyar Nemzeti Bank véleményét, vagyis megsértette a jogállamiság elvét. Közölte: javasolják, hogy ezt is mérlegelje az Alkotmánybíróság, és mondjon ki „közjogi érvénytelenséget”. Véleménye szerint a bírák döntése mérföldkőnek számít majd, hiszen először kell olyan jogszabályokat mérlegelnie a testületnek, amelyek már az uniós jogrendszerbe tartoznak.
Mint ismert, az ominózus törvénymódosítást novemberben Mádl Ferenc köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek, mert „különösen aggályosnak” tartotta a monetáris tanács egyszerre és aránytalanul sok új taggal való bővítését, amely a jegybank függetlenségével ellentétesen növeli a miniszterelnök befolyását a testületben. Ezt követően az Országgyűlés – lényegi módosítás nélkül – december 14-én újra elfogadta a törvényt.
Járai Zsigmond korábban lapunknak úgy nyilatkozott: minden jogi fórumot végigjárnak a jegybanktörvény alkotmányellenes módosítása miatt. Az MNB elnöke hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc monetáris politikára vonatkozó jogkörének bővítése egyértelmű visszalépést jelent a jegybank korábbi függetlenségéhez képest.