Csupán tíz üzlet született – 23,4 millió forint értékben és a kukorica márciusi terminjére – a Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán, ahol a szokásos év végi szünet után január harmadikán ismét megindult a kereskedés. E napon a tengeri árai nem változtak. Kedden gyengültek az ótermésű takarmánykukorica közeli jegyzései, miközben a márciusi elszámolóár 20 forinttal, 23 380 forintra, májusra 100 forinttal, 23 900 forintra csökkent. Szerdán a takarmánykukorica piacán márciusra és szeptemberre 15-15 kontraktust kötöttek, előbbit a 23 100–23 200 forintos ársávban, utóbbit 25 200 forinton. Májusi határidőre három kontraktusnyi üzletet kötöttek 23 900 forinton, júliusra pedig hét kontraktus született 24 300–24 500 forintos ársávban. Csütörtökön a takarmánykukorica ára mindössze egy lejáratra módosult: szeptemberre 200 forinttal, 25 100 forintra esett, míg pénteken a márciusi jegyzés 10 forinttal, 23 210 forintra emelkedett.
Az idei kereskedést csendben kezdte a búza, amelynek piacán a márciusi határidő 24 150, a májusi 25 260 forinton zárt, 50, illetve 40 forinttal a decemberben kialakult árszint alatt. A kenyérgabona árának csökkenése a következő napon – bizonyos határidők stagnálása mellett – folytatódott, májusra 310 forinttal, 24 950 forintra csökkent. Szerdán megpezsdült a búzapiac, igaz csak 22 kontraktus erejéig és csak májusi határidőre, amire a tőzsde résztvevői 24 250–25 750 forint között kereskedtek, és a jegyzés végül 24 900 forinton zárt. Ez a fellendülés azonban nem tartott ki másnapig, mert csütörtökön a határidős gabonapiacon a búza minden határidős jegyzése 10–200 forintos ársávban csökkent. A búza ára márciusra 10 forinttal, 24 140 forintra, a májusra 50 forinttal,
24 850 forintra, az augusztusi pedig 200 forinttal, 24 100 forintra esett vissza. Az utolsó kereskedési nap nem változott a márciusi szállítású búza ára, maradt 24 140 forint, augusztusra és szeptemberre viszont 100, illetve 200 forinttal csökkentek a jegyzések.
Miközben itthon elindult a kereskedés a BÁT-on, addig zajlottak a világpiaci események is. Az egyik legfrissebb hír szerint a brüsszeli bizottság hamarosan válaszút elé kerül: vagy felújítja a gabonaexport támogatását, kiváltva ezzel a versenytársak, főleg az Egyesült Államok haragját, vagy hatalmas pénzeket kénytelen áldozni a gabona tartalékolására. A kibővült EU gazdálkodói 17 millió tonna gabonát adhatnak el az intervenciós alapba májusig. November óta ez EU 6,6 millió tonna gabonát vásárolt fel az intervenciós tartalékba, körülbelül 660 millió euróért. A magyar termelők 3,17 millió tonna gabonát ajánlottak fel az intervenciós tartalékba, de idehaza nincs elegendő hely. Németország legutóbb 500 ezer, Belgium pedig 300 ezer tonna magyar gabona raktározására ajánlott fel helyet.
A gabonahegyek azonban nemcsak a közösségen belül, hanem azon kívül is gondot okoznak, nehezítve ezzel az uniós exportlehetőségeket. A hagyományosan jó gabonatermelőnek számító Ukajnában például tavaly 42 millió tonna gabonát takarítottak be tiszta súlyban – nyilatkozta a múlt héten egy nevének elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő, még a hivatalos adatok megjelenése előtt. Az adat azért meglepő, mert az elemzők 38 millió tonnára számítottak, és az ukrán mezőgazdasági minisztérium korábbi hivatalos becslése is csak 42,5 millió tonnára szólt. Ennek alapján 12 millió tonnás gabonaexportot valószínűsítettek a minisztériumban, az előző évad 2,8 millió tonnás kivitele után.
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
