A Greenpeace felszólítja a magyar kormányt és Persányi Miklóst, hogy haladéktalanul kezdeményezzék egy nemzetközi hatásvizsgálat indítását a Verespatakra tervezett aranybánya ügyében – mondta Csáki Roland, a környezetvédelmi szervezet kampányfelelőse. Az RMGC által benyújtott dokumentumban ugyanis olyan adatok szerepelnek, amelyek alapján Magyarország kizárható az engedélyezési folyamatból. A környezetvédők emlékeztettek rá, hogy a Verespatakon kitermelési jogot nyert kanadai–román vállalat december 14-én nyújtotta be a román hatóságoknak a Verespatakra és környékére tervezett aranybánya technikai megvalósítási és környezeti hatástanulmányát, néhány nappal azután, hogy a romániai választásokon győzött az addigi ellenzék, valamint azután, hogy a magyar kormány nem emelt kifogást az Európai Unió által Romániának adott átmeneti mentességek ellen. Ez utóbbiak közül több éppen a Verespatakon is alkalmazandó ciános bányászati technológiák alkalmazását könnyíti meg. Ha a magyar kormányzat nem tesz azonnali diplomáciai lépéseket, a tanulmányt a román hatóságok ebben a formájában fogadhatják el. Ez esetben elmarad az egyébként kötelező nemzetközi hatásvizsgálat, mindazon ígéretek ellenére, amelyeket Persányi Miklós kapott az idő közben már lemondott román kormány környezetvédelmi miniszterétől – hangsúlyozták.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hétfői közleménye szerint Persányi levélben közölte frissen kinevezett román kollégájával, hogy hazánk nem támogatja a Verespatakra tervezett külszíni aranybánya megnyitását. A zöldtárca vezetője hivatalos tájékoztatást szeretne a beruházás engedélyezési eljárásáról, és személyes találkozót is kért Sulfina Barbu miniszter asszonytól. Persányi levelében kiemelte, hogy azért nem támogatja a Gold Corporation Verespatakra tervezett beruházását, mert a projekt nagyságrendje olyan jelentős, hogy nemcsak az ottani tájon ejtene súlyos sebet, hanem a zagytározó tó esetleges szivárgása vagy kiöntése esetén nagy ciánkoncentrációjú szennyező anyag jutna a Tisza vízgyűjtő területére.
A bukaresti Cotidianul napilapban írtak szerint Sulfina Barbu egyetért a bányaprojektet ellenző civilekkel. – Nem fogok kiadni olyan jóváhagyást, ami a környezet szennyezésével jár – fogalmazott, hozzátéve, hogy áttanulmányozza a beruházók dokumentumát.
Az RMGC tanulmányát a verespataki Alburnus Maior Egyesület értékelte. (A teljes dokumentum internetes elérhetősége: www.rosiamontanagoldcorp.com) A környék megmentéséért küzdő 350 verespataki és száz bucsonyi családot tömörítő szervezet tiltakozó felhívásában közzétette, hogy a Gold környezetvédelmi hatástanulmánya több helyütt sántít és hiányos. Mindenekelőtt a nemzetközi vetületet rejti véka alá, pedig a beruházás az 1994-es szófiai Duna védelmi egyezmény és a 1992-es, az ipari balesetek nemzetközi hatásával foglalkozó helsinki konvenció rendelkezései alól sem bújhatna ki. A dokumentum ezenkívül hiányosan értekezik a ciános aranybányászatnak a vidék ökoszisztémájára és ez emberi egészségre gyakorolt hatásáról, a derítetlen víz használatáról, valamint az itt fellelhető egyedi kulturális örökség védelméről.
Figyelmeztettek arra is: azok a verespataki bányajáratok, amelyeket már a római hódítás előtt is használtak, műemléki védettséget élveznek. – Nem akartunk hinni a szemünknek a hatástanulmányt olvasva. Az RMGC talán törvények felettinek tartja magát? – kommentálta a helyzetet Eugen David, az Alburnus Maior elnöke.
Fideszes felszólítás a kormánynak. A Fidesz környezetvédelmi kabinetje közleményében felhívta a kormányt, haladéktalanul kezdeményezzék az Európai Unió környezetvédelmi bizottságánál, hogy a verespataki beruházás ügyében nemzetközi szakértők vizsgálják meg a tervezett létesítmény környezeti kockázatait, egyszersmind a felmerülő veszélyhelyzetet. A Turi-Kovács Béla kabinetvezető által jegyzett dokumentumban ez is olvasható: „Felhívjuk a magyar kormányt, tegyen meg minden diplomáciai lépést annak érdekében, hogy egy újabb, másfél millió magyar embert veszélyeztető, második ciánkatasztrófa teljességgel elkerülhető legyen.” Turi-Kovács úgy véli, a diplomáciai lépések elmaradásáért a magyar kormányt teljes felelősség terheli.
