Kasza: Nemzetstratégiai célkitűzéseket fogalmazunk

Történelmi jelentőségű tanácskozásnak nevezte Kasza József a holnap kezdődő szabadkai egyeztetést. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke – aki a mini Máértként is emlegetett konferencia ötlet- és házigazdája – lapunknak nyilatkozva elmondta: a határon túli szervezetek megfogalmazzák a nemzetstratégiai kérdésekkel kapcsolatos elvárásaikat, célkitűzéseiket, s ezeket elküldik a magyarországi parlamenti pártoknak, illetve leteszik a Magyar Állandó Értekezlet asztalára.

Mit vár a kétnapos tanácskozástól, milyen befolyással lehet a konferencia a magyar kormány politikájára?
– Első alkalommal ülnek anyaországi pártok nélkül közös asztalhoz a határon túli magyar szervezetek. Nemzeti sorskérdésekben igyekszünk egységes állásfoglalást megfogalmazni, éppen ezért én történelmi pillanatnak nevezném azt, ami Szabadkán történik. Ennek megfelelő felelősségtudattal kezelik a határon túliak az egyeztetést, hiszen mindegyik érdekvédelmi szervezet a legmagasabb szinten képviseli magát a találkozón. Már a tanácskozás előtt úgy tűnik, hogy nem lesz különösebb gond az egységes álláspont kialakításával. Három nemzetstratégiai alapkérdés mentén kívánunk állást foglalni: az áttelepedés nélkül megszerezhető magyar állampolgárság, a szülőföldön maradást ösztönző támogatások és az autonómia. Megfogalmazzuk ezzel kapcsolatos elvárásainkat, célkitűzéseinket, s ezeket elküldjük a magyarországi pártoknak, illetve letesszük a Magyar Állandó Értekezlet asztalára.
– A szabadkai tanácskozás ügyében megkeresték önt mint szervezőt a magyar kormány részéről?
– Senki nem keresett meg ez ügyben, de mi sem kerestünk meg senkit, egyetlen magyarországi politikai pártot sem. Úgy beszéltük meg, hogy ezúttal csak mi, határon túliak egyeztetünk azokról a kérdésekről, amelyek minket érintenek.
– Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy keddi rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak nem kell önmagának szemrehányást tennie, mert erejéhez, közös, többségi meggyőződéséhez mért támogatást nyújt a határon túli magyaroknak. Hogyan kommentálja ezt a nyilatkozatot?
– Meglehetősen tág fogalom az, amit Gyurcsány Ferenc használt a magyarországi támogatásokat illetően. Mit jelent az, hogy „erejéhez mérten” támogat minket az anyaország? A kettős állampolgárság ügyében milyen erőről beszélhetünk? S ha már az erőnél tartunk, miként van az, hogy más – Magyarországnál egyébként gazdasági szempontból jóval gyengébb – országok a legkisebb gond nélkül megadták a kettős állampolgárságot a határaikon kívül élő nemzettársaiknak?