Kis emberek, kis álmok

Ha valami miatt más vagy, kilógsz a sorból, akkor az utcán megfordulnak, összesúgnak mögötted, az agyatlanabbak gúnyolódnak, a gyerekek vihognak. Az Állomásfőnök főszereplője egy törpe, de szerencsére ennél sokkal többről szól a film, kevéske történettel, de sok apró poénnal, emberi pillanatokkal.

Milyen a vonat? Dübörög, hatalmas, itthon koszos, ráadásul késik, gyilkos, ugyanakkor lenyűgöző, változatos, szép, ósdi és modern, kicsi és nagy, pályája behálózza az országokat, mint emberi testet az erek, messzire elvisz, elbújtat a világ elől, embereket választ el örökre és hoz össze újra. A vonat jön-megy, tekintet nélkül arra, hogy kik utaznak rajta, kik mellett suhan el, s mi történik a rajta, illetve a körülötte lévő emberekkel. A film főszereplője a törpe Fin (Peter Dinklage) is a vonatok szerelmese, a leginkább az emberek udvariatlansága miatt magányos kis ember a vonatok világába menekül. Mindent tud a dübörgő füstölgőkről, a munkája is hozzájuk köti: egy modellvasútboltban dolgozik, javítja, építi az apró szerelvényeket. Kis ember, kis vonatok. A film első kockái kicsit „ijesztően” peregnek: Fint hétköznapi jelenetekben látjuk, amint szinte mindenhol megaláztatás éri alacsony termete miatt. A néző elbizonytalanodhat, hogy most egy „énisembervagyokcsakkicsitmásos” mű következik. De szerencsére nem csupán erről akar szólni a film. Inkább három, az életből, de inkább a környezetéből kiábrándult ember egymáshoz való viszonyáról, barátságáról.
Egy napon Fin – aki éppen véletlenül felborít egy makettet az asztalon – egyetlen barátja, az üzlet vezetője a boltban elesik, és meghal. A törpe férfi egy lerobbant kis vasútállomás-épületet örököl, s mivel semmi sem köti már a városhoz, el is költözik a kis remetelakba. És itt – mondani sem kell – megváltozik az élete. A kisvárosban megismerkedik a hot dog árus Joe-val (Bobby Cannavale), aki beteg édesapjával él, s be nem áll a szája, valamint Oliviával (Patricia Clarkson) az elvált, magányos, gyermekét gyászoló anyával. Különböző sorsok, problémák, kiutak, egymásra találás, bulik, sértődés, majd a nagy megbékélés – röviden így is összefoglalható a film. De azért szerencsére a rendező nem esik túlzásokba, nem csupán a kiábrándultság mélypontjaira koncentrál, nem érzelgősködik, hanem az apró, éltető hétköznapi pillanatokra figyel, amelyek továbblendítik a csoszogó időt. A szerepét nagyszerűen alakítja a Fint megformáló Peter Dinklage, de Bobby Cannavale és Patricia Clarkson sem marad el tőle. Sőt. Nagyszerű hármast alkotnak. Nagy kalandokra, lövöldözésre, ne várjunk, de nem is hiányzik. Az Állomásfőnök egy keserédes emberi történet, kedves figurákkal.
(Állomásfőnök, 2003, színes, feliratos amerikai film, 88 perc. Írta és rendezte: Thomas McCarthy. Forgalmazza a Mokép.)