Mesicre újabb kör vár

Két hét múlva második fordulót rendeznek a horvátországi elnökválasztáson, mivel a hivatalban lévő államfő hajszál híján nem szerzett abszolút többséget – jelentették be tegnap hajnalban hivatalosan Zágrábban. A vasárnapi választás hivatalos eredményei szerint a második elnöki mandátumra pályázó Stipe Mesic, aki a balközép erők jelöltje volt, a szavazatok 49,03 százalékát szerezte meg. A második helyre azonban – minden vasárnap késő esti exit poll felmérést felrúgva – a voksok 20,18 százalékával a konzervatív kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HZD) jelöltje, Jadranka Kosor miniszterelnök-helyettes jött fel, így a január 16-i második fordulóban Stipe Mesic és Kosor birkózik meg egymással.
Nem sokkal éjfél előtt Zágrábban még azt jövendölték, hogy Mesic második fordulós ellenfele a függetlenként indult horvát-amerikai üzletember, Boris Miksic lehet. A horvát választási bizottság az első hivatalos eredményeket a szavazatok 99,06 százalékának összeszámlálása után jelentette be. Közölték azt is, hogy a részvétel 50,95 százalékos volt. A vasárnapi választáson egyébként a két befutón kívül még tizenegy jelölt indult.
Megfigyelők szerint kevés kétség fér ahhoz, hogy a második fordulóban újraválasztják a hivatalban lévő, 70 esztendős Mesicet, aki az első forduló eredményeit kommentálva „briliáns győzelemről” beszélt. Kijelentette, hogy második elnöksége alatt Horvátországot az európai értékek tiszteletben tartásával kívánja a XXI. századba kormányozni, ellenfelei azonban – mint fogalmazott – a múltba tekintenek. Vetélytársa, az 51 éves konzervatív Jadranka Kosor ugyanakkor azt hangoztatta: nézete szerint Horvátország elég érett ahhoz, hogy nőt válasszon az államfői székbe. Kosor asszony a konzervatív miniszterelnök, Ivo Sanader helyettese, egyben szoros szövetségese. A HZD egyébként ugyancsak fenntartás nélkül támogatja Horvátország európai uniós csatlakozását.
A vasárnap késő estig még a második helyre jövendölt Boris Miksic végül a szavazatok 17,8 százalékát szerezte meg. Horvátországban az elnöki tisztség többnyire ceremoniális, az államfőnek azonban mégis szava van a kül- és a védelmi politika alakításában, s az elnök nevezi ki a miniszterelnököt. A 2000-ben államfővé választott Stipe Mesic megfigyelők szerint nagy érdemeket szerzett Horvátország – elődje, Franjo Tudjman idején elvesztett – nemzetközi tekintélyének helyreállításában, továbbá a Szerbiával és Boszniával való kapcsolatok normalizálásában az egykori Jugoszlávia véres háborúval kísért felbomlása után.

---