Náci tervek a pápa ellen?

Hatalmas irodalom foglalkozik azzal a történelmi témával, amelynek felfrissítéséről legutóbb az olasz La Repubblica gondoskodott. A római lap a hitleri Németország szándékát taglalta, miszerint el akarták hurcolni XII. Pius pápát, és az olasz püspöki konferencia legutóbb nyilvánosságra hozott irataira hivatkozva közölt szenzációként tálalt részleteket. A kalandos terv már a Harmadik Birodalom összeomlását követően a háborús bűnösök elleni, Nürnbergben lefolytatott perben napirendre került. Ezúttal a pápa boldoggá avatását célzó eljárás kapcsán nyert újabb aktualitást, ismételten felkorbácsolva XII. Piusnak a holokauszthoz való viszonyáról folytatott vitát. A német sajtó hajlik arra, hogy a nemzetiszocialista terror időszakát a római katolikus egyház egyik sötét fejezetének minősítse. Ezen összefüggésekkel több magyar egyháztörténész is behatóan foglalkozott, így a már elhunyt szegedi Eördögh István és a Bonn közelében élő Adriányi Gábor.
Az egyetemi professzor a hitleri kalandorötlet megszületését elsősorban két okra vezeti vissza. A Szentszék a világháború kitörése előtt diplomáciai úton minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy kibékítse az egymással szemben álló feleket. „A békével még nem veszett el semmi, a háborúval minden elveszhet!” – intett a pápa. A meghiúsult fáradozásokat követően a Vatikán teljes semlegességre törekedett, látva azt az igyekezetet, amellyel mind a tengelyhatalmak, mind az amerikai–brit szövetség maga mellé akarta állítani az egyházat. „Ebből a konfliktusból csak a totális semlegességre való törekvéssel lehet kimaradni. A pápának több kérdésben is állást kellett volna foglalnia, de ezt nem tehette meg, mert akkor a politikai beavatkozás vádjával találja szemben magát. Ilyen körülmények között került sor a németek tervére, hogy elhurcolják XII. Piust, azzal a jelszóval, hogy meg kell őt menteni!” – mondotta Adriányi.
A római források szerint Karl Friedrich Otto Wolf SS-tábornok kapott parancsot az emberrablásra, mondván, a pápát meg kell büntetni, mert az egyház több ezer zsidót bújtatott el kolostorokban. „Hitler személyesen adta ki a parancsot, hogy a pápát egy baden-württembergi kastélyba vigyük. Nyilvánvalóan fizikai megsemmisítését is számításba vette” – írta a tábornok abban a memorandumban, amit 1972-ben juttatott el a Vatikánhoz, hozzátéve, hogy nem volt hajlandó a parancsot végrehajtani, sőt a veszélyre figyelmeztette a pápát.
Egyes szakértők szerint az olasz püspökök ma azért hoznak nyilvánosságra ilyen adatokat, hogy kedvezőbb hangulatot teremtsenek XII. Pius boldoggá avatásához. Izrael többször is tiltakozott, arra hivatkozva, hogy a pápa nem lépett fel határozottan a holokauszt ellen. Az erről a témáról megjelent kutatások merőben ellentétesek. Adriányi Gábor utal a holland püspöki kar zsidóüldözések elleni tiltakozására, amelyre válaszul az SS – beváltva fenyegetését – több mint ezer, részben kikeresztelkedett zsidót deportált. „Ez megdöbbentette a pápát, hiszen a tiltakozó nyilatkozat nem visszafogta a németeket, hanem inkább bosszúállásra késztette őket. Okosabbnak látta tehát titokban segíteni, semmint nyilvánosan tiltakozni. Így utasította például a magyarországi nunciust, hogy mindent tegyen meg az üldözöttek érdekében” – mondta a bonni egyháztörténész, hozzátéve, hogy Angelo Rotta Budapesten 15 ezer hamis menlevelet és keresztlevelet állított ki és adott a zsidók kezébe. Horthy Miklós XII. Pius felszólítására állította le a deportálásokat, miután ezeket a pápa Magyarországra nézve szégyenteljesnek nevezte. Az elhurcolások csak a nyilas hatalomátvétel után folytatódtak. „A háború befejeztével számtalan zsidó világszervezet mondott köszönetet a pápának a segítségért” – emlékeztet Adriányi Gábor az egyre inkább feledésbe merülő tényre.