Draskovics Tibor elmondása szerint több száz, kisebb öszszegű áfa visszaigénylését már teljesítette az adóhatóság, de 40 milliárd forintnyi összeg esetében még meg kell várni az uniós kontrollvizsgálatokat. Információink szerint eddig minimális összegű kifizetéseket teljesített az APEH. Emlékezetes: a pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével tartott múlt heti egyeztetése után megígérte, hogy a tízmillió forintnál kisebb összegeket viszszaigénylő, uniós adószámmal rendelkező vállalkozóknak már a hét elején utal az APEH. Ugyanakkor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke, Vadász György lapunknak elmondta: egy szerdai gazdasági fórum százhúsz résztvevője közül egyik sem tudott arról beszámolni, hogy legalább ígéretet kapott volna az adóhatóságtól arra, hogy a közeljövőben hozzájuthat a pénzéhez. A kamara alelnöke szerint a Pénzügyminisztérium (PM) és az APEH egyáltalán nem készült fel az uniós belépésünk után bekövetkező, a nemzetközi árukereskedelmet érintő változásokra. Május elseje óta ugyanis – a korábbi gyakorlattól eltérően – már nem a vámhatóság ellenőrzi az unión belüli kereskedelmet, így a tőlük befutó adatszolgáltatás megszűnt, s nem lépett helyébe semmi. Valószínűleg ez ijesztette meg őket – vélte Vadász György. Nem mellékes – folytatta –, hogy a januárban életbe lépett új áfatörvény csak június 30-ig biztosítja a vállalkozóknak a havi áfa-visszaigénylési lehetőséget, az azt követő időszakra vonatkozóan a cégek még semmi információval nem rendelkeznek, így az is lehetséges, hogy át kell térniük a háromhavi visszaigénylési rendszerre. Ezzel komoly jogbizonytalanságot teremtve, a PM valószínűleg lehetőséget adott magának arra, hogy az első fél évi tapasztalatok alapján módosíthassa az áfatörvényt – jegyezte meg a kamara alelnöke.
Megkeresésünkre az APEH elzárkózott mindenféle tájékoztatástól, mondván, már mindent elmondtak, ami a témában fontos. Így nem tudhattuk meg, hogy mikor számíthatnak pénzükre a vállalkozók, hogy hány cég nem kapta még meg a tavaly augusztusi áfáját. Nem közölték lapunkkal azt sem, hogy összesen hány jogtalan visszaigénylést szűrtek ki, s ezek közül hány százalékot a megelőző, érdemi revizori vizsgálattal, és hány százalékot az uniós adatokkal való összevetés során. Utóbbi kérdés azért is fontos, mert – mint rámutattunk – nem megalapozott Draskovics Tibor állítása, miszerint az áfavisszatartásra azért van szükség, mert be kell várni az uniós kontrolladatokat. A kontrolladatok ugyanis az importálók esetében is nehezen vethetők össze a hazai bevallásokkal, a csak exportálók esetében pedig semmilyen adatsor nincs, amit az unióból meg kellene várni. A pénzügyminiszter intézkedése közel tízezer cég mintegy 150 milliárd forintját érinti, vagyis ennyi pénzt vontak ki a gazdasági szférából. Vadász György lapunknak elmondta: szervezetükhöz már többtucatnyi cég fordult valamilyen közbenjárást kérve, mivel a fizetésképtelenség határára jutottak.
A Pénzügyminisztériumban megkezdődött a munka a jelenlegi adórendszerben meglévő olyan jellegű „gubancok” felszámolására, amelyek megnehezítik a vállalkozások életét – írja a pénzügyi tárca tegnapi közleménye, hozzátéve: a tervek szerint nagyon rövid időn belül elkészül egy akadálymentesítő csomag, amelyet a kormány hamarosan megtárgyal. A Fidesz szerint nem csomagokra van szükségük a vállalkozásoknak, hanem arra, hogy a nekik jogosan visszajáró áfát végre megkaphassák.
Bevált módszer. Nem először kozmetikázza az ország költségvetését az áfa-visszautalásokon keresztül a szocialista–szabad demokrata kormány. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy a 2003-as büdzsé – később többször módosított – hiányának mesterséges javítása érdekében az APEH, a Pénzügyminisztérium és a kormányfő egyetértésével már 2002 decemberében 73 milliárd forint áfát az előírtnál jóval előbb visszautalt a kabinet. Ezt a manővert az Állami Számvevőszék is szóvá tette. A szervezet vizsgálatában megállapította: az általános forgalmi adóból a központi költségvetésnek 2002-ben 1304,9 milliárd forint bevétele keletkezett. Ez az összeg 1,7 százalékkal haladta meg az eredeti előirányzatot, a módosított előirányzattól viszont – ami 1357 milliárd forint volt – 52,1 milliárd forinttal elmaradt. Ez az elmaradás jórészt a szükségesnél 30 nappal korábbi visszautalásoknak volt köszönhető. A 2002-ben így előállt hiány a 2003-as kasszát könnyítette előre. A politikai szándékú lépés viszont szakértők szerint 510 millió forint felesleges kamatkiadással terhelte meg a központi költségvetést. (N. T.)
