Választalanság

Előbb-utóbb azért csak kiáll a nyilvánosság elé a Sorstalanság című film egykori producere, és mond valami értékelhetőt arról, pontosan mi is történt úgy kétszázmillió forinttal minden idők legdrágább magyar filmjének forgatásakor. Kertész Imre ide, Nobel-díj oda, minden jel szerint eltapsolták a pénzt (a mi adóforintjainkat), a közpénzből szponzorált hivatalok pedig hallgatnak, mint hal a szatyorban. Legszebb az egészben, hogy Barbalics Péter, a menesztett producer egyetlen alkalommal sem volt hajlandó lapunk őt kérdező munkatársának diktafonja elé állni. (A szűkszavú Barbalics úr egyébként Dávid Ibolya MDF-elnök sógora, de nem csak ezért szeretjük.) Az állam azóta pótolta a hiányt, a film elkészült, de a kétszázmillió útja továbbra is homályba vész. Engem az egészben az fog meg legjobban, hogy az elöljáróságok eddig semmiféle eljárást nem indítottak. Vajon miért? Ha te nem fizeted be az adódat, vagy nem lyukasztasz a BKV-járaton, máris eljárás indul ellened.
Annak idején, a Hídember forgatásakor a sajtó az utolsó huncut fillérrel is elszámoltatta a készítőket. Most nagy a hallgatás. Még Hiller Pisti sem osztja az észt. A kérdés marad: vajon miért?