Bevándorlók a brit kampányban

Nagy-Britanniában nagyban folyik a választási hadjárat. Sok szépséghibája közé tartozik, hogy a munkáspárti kormány és a konzervatív ellenzék egymást próbálja túllicitálni: ki tud keményebben fellépni a bevándorolni szándékozókkal szemben. A bevándorolni kívánók egyébként a legkiszolgáltatottabbak, hiszen nem az Európai Unió beutazásra alanyi jogon igényt tartó állampolgárairól, hanem elsősorban az unión kívüli kelet-európai vagy afrikai, ázsiai országokból érkezőkről van szó.
Charles Clarke belügyminiszter hétfőn ismertette az alsóházban a már hetekkel korábban beharangozott törvényjavaslatot, amely kemény fellépést ígér részben az illegális bevándorlókkal, alaptalanul menedéket kérőkkel, részben azokkal szemben, akik hosszabb ideig az Egyesült Királyságban szeretnének munkát vállalni. Az új jogalkotási terv megkönnyíti, hogy kitoloncolják azt, aki nem igazi politikai menekültként érkezik, vagy illegálisan tartózkodik az országban, felgyorsítsák a menedékjog megtagadásának eljárását, és alaposabb szűrésnek vessék alá, aki hosszabb időre letelepedő munkavállalónak jelentkezik. Clarke törvényjavaslata elveti a konzervatívok elképzelését, hogy kvótarendszert vezessenek be, amely megszabja, hogy évente hányan, honnan, milyen minőségben utazhatnak be és vállalhatnak munkát. A kormány ehelyett az ausztráliai pontrendszert akarja bevezetni. Ebben a beutazni kívánó korát, családi állapotát, képesítését, foglalkozását veszik figyelembe, és ezek alapján pontozzák őket. Az egyik lap például összehasonlítja Roman Abramovics orosz multimilliomost, aki megvásárolta a Chelsea labdarúgóklubot, egy kanadai pedagógussal és egy harmadik világból származó háztartási alkalmazottal, és arra a csöppet sem meglepő következtetésre jut, hogy Abramovics 125 ponttal azonnal beutazhatna, a kanadai tanítónak 65 ponttal egy kicsit várnia kellene, a háztartási alkalmazott kérelmét pedig elutasítanák.
A kormány keménysége tetszik a szavazóknak, akiket a bevándorlás és a bűnözés már jó ideje a legjobban aggaszt az egészségügy és a közoktatás után. Míg a Munkáspárt támogatottsága 41 százalékra nőtt, a konzervatívok 32 százalékot kapnának egy közvélemény-kutatás adatai szerint. Látszólag hiába ígér a kérdésben kemény fellépést a toryk vezére, Michael Howard, aki maga is egy erdélyi menekült fia.