Verhofstadt szerint „a világnak szüksége van az Egyesült Államok és Európa közötti partneri viszonyra, ha a dolgokat meg akarjuk fordítani”. Bush elnök a maga részéről a transzatlanti egység új korszakát elsősorban úgy képzelte, hogy mind Washington, mind pedig Európa a szabadság és demokrácia ügyét segíti elő a világon. Ezután azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Európa barátsága a béke záloga, és mint emelkedett stílusban hozzátette: „semmiféle időszaki vita, kormányainak semmiféle múló vitái, semmiféle földi hatalom nem tud megosztani”. Verhofstadt azt javasolta, hogy a felelős európai és amerikai tisztségviselők mostantól féléves rendszerességgel találkozzanak.
Ami a Közel-Keletet illeti, Bush derűlátását fejezte ki és azt kívánta, hogy az európaiak a két félre, vagyis az izraeliekre és a palesztinokra is fejtsenek ki nyomást. Az amerikai elnök beszéde legnagyobb részét az izraeli–palesztin konfliktus rendezésének szükségességére fektette, mert, mint mondta, annak megoldása nélkül elképzelhetetlen a világbéke. De ez a célja Európának is, hangsúlyozta Bush, és ez a béke szempontjából a legjobb lehetőség és „azonnali közös célunk”. Politikai elemzők a belga fővárosban abban megegyeznek, hogy az izraeli–palesztin „békefolyamat” újraindítása lesz Bush fő témája itteni látogatásakor – ma is, amikor a NATO-ban, majd pedig az Európai Unió vezetőivel ül le tárgyalni. Bush egyébként az európaiakat arra kérte, hogy nyújtsanak „kézzelfogható politikai, gazdasági és biztonsági segítséget” Iraknak az ott megrendezett választásokat követően. Ukrajnáról szólva pedig kifejtette, hogy Kijevet „üdvözlik az euroatlanti családban”.
Egyébként az amerikai elnök gépe még le sem szállt Brüsszelben vasárnap késő este, dél felé már mintegy ezer tüntető verődött össze a belga főváros tőzsdeépületének lépcsőin táblákat tartva a magasba, amelyeken nemcsak az Egyesült Államok korábbi háborúinak egy-egy állomása volt olvasható, de olyan feliratok is: „Bush, ne légy üdvözölve”. Az elnök ötnapos európai látogatásának első tárgyalásait tegnap reggel kezdte meg. Brüsszelben a biztonsági intézkedéseket már nehezebb volt fokozni: a királyi palota környékét teljes mértékben lezárták, és Bush a palotából az onnan néhány száz méterre fekvő miniszterelnöki rezidenciáig az utat páncélozott limuzinban tette meg. A belga miniszterelnökkel kezet rázva az amerikai elnök megjegyezte az újságírók előtt, hogy mennyire „boldog”, amiért ismét Brüsszelben lehet Verhofstadtnál, amely kijelentésben egy adag irónia is rejtőzött, hiszen a belga miniszterelnök Chirac francia elnökkel és Schröder német kancellárral 2003-ban az iraki háború legvehemensebb ellenzői közé tartozott.
Továbbiak a 10. oldalon
origo.hu
Megrendítő veszteség: kerékpáros balesetben hunyt el a helytörténész
