Hajrá, Fiala!

Mostanában megszaporodtak a hirtelen kijelentések, a sóderok, a miniszterelnöki bakik, a „mondom a szót, ahogy jön” rögtönzések. Egy régi katonai kiképzőkönyvben olvasható az alábbi szöveg: „és akkor a lövészárokból kiugorva Hajrá!, esetleg Hurrá! kiáltással megsemmisítjük az ellenséget!” Két barátom, ma tisztes ügyvéd és neves médiaművész, abban az időben kiskatonaként kiugrottak az árokból, és futás közben azt ordították: „Hajrá, esetleg hurrá, hajrá, esetleg hurrá!” Nagy büntetés következett, ők meg méltatlankodtak, hiszen csak szó szerint idéztek: különben is, a sereg ennyi iróniára sem vevő? Ez jutott eszembe, amikor a szombati Nap-keltében Gyárfás Tamás győzködte Fiala Jánost, Bánó Andrást és Kocsi Ilonát a Fiala keverte botrányocska miatt. A történet ismert: Hiller Istvánt kérdezték a Kereszttűzben mindhárman, halált megvető egyetértésben. Fiala némi arcjátékkal kísérve hirtelen azt találta üzenni az MSZP elnökének, hogy: „Kérdezőtársaimmal egyetértésben azt a szellemet képviseljük, hogy hajrá, MSZP!”
Megjegyzés nélkül ment tovább az adás. Hogy ebből botrány lett, annak több oka van. Részben igaza van Verebes Istvánnak, ma a médiában politikai mondatháború folyik. Mit szól ön ahhoz, hogy Kuncze Gábor, Pokorni Zoltán, Hiller István ezt meg azt mondta? Sajtómunkások, műsorvezetők kiragadott idézeteket dörgölnek egymás ellenfeleinek orra alá, majd ezek önálló életre kelve megkezdik médiakarrierjüket. A vitaműsorok kevésszer állnak másból, mint politikusaink beszólásainak kommentálásából. Könnyebb, mint összefüggéseket elemezni, az meg kifejezetten vicces, amikor a tegnap még falusi jegyző politikussá lényegülve, nonstop szórja átkait az ellenzékre. A média meg úgy tesz, mintha komolyan venné. Fiala János szerint ő iróniából mondta, amit mondott, „biztatásul a gyengélkedő MSZP Mari néninek”, és megsértődött, amiért ebből ügy kerekedett. Nyilván az ötmilliós büntetést sem érti, amennyiért Sickratman ironizált a Budapest Rádióban.
Eközben a Sláger Rádióban Boros–Bochkorék aznap nem Gyurcsány Ferencet hívták fel telefonon, hanem anyaszült meztelenekről kértek helyszíni közvetítést. Az adásvezető akkor állította le a csevelyt, amikor egy készséges 16 éves leány ott tartott, hogy a szőrét olyan formára nyíratja a micsodáján, mint Hitler a bajuszát. Ragozhatta volna tovább, hiszen a kereskedelmi rádiók iróniájának a cunami sem szab határt.
Wahorn András az RTL Klubban szerepelt. Elmondta, hogy az albumában legalább ezerféle módon lerajzolt női nemi szerv lapul. És most elutazik mindenfelé a világba, és ahány nő szembejön vele, mindegyiktől megkérdezi, hogy milyen alakú a micsodája. Az úr főfoglalkozásban a Millenáris Park művészeti igazgatója. A legutóbbi Fábry-show különös iróniája.
A közszolgálati televízió ebben a vonulatban még most sem lehet köztes állomás. A Nap-kelte meg kiváltképp kényes egyensúlyi helyzetben van. Ebből adódik egy egyszerű párhuzam. A keddi műsort például nem Bánó András, hanem Bayer Zsolt vezeti. Kérdezők: a Magyar Nemzet és a Heti Válasz munkatársai. A kérdezett személy: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Egyszer csak így szól az egyik újságíró: „Kérdezőtársaimmal egyetemben azt a szellemet képviseljük, hogy Hajrá, Fidesz!, Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” Bayernak nincs szava, a műsor megy tovább, a mondatok a levegőben maradnak. A szavak a gyengélkedő pártot biztatják, akár a Mari néniét fentebb. Itt befejezem, mert ezt a helyzetet még értelmezni sem tudom a mai közszolgálati Magyar Televízióban. És ön, Fiala úr, hogy van ezzel?