Hamisított műtétekkel operáltak

Bűnösnek mondta ki a napokban a szentesi kórház tavalyelőtt lemondott igazgatónőjét és a traumatológiai osztály egykori főorvosát a Szegedi Városi Bíróság. Mindkettőjüket 65 millió forintos csalással vádolta az ügyészség. A volt intézményvezető felfüggesztett, az orvos pedig letöltendő börtönbüntetést kapott.

Kijátszva a Magyarország és Szerbia-Montenegró között létrejött egyezményt, a szentesi kórház baleseti sebészetén négy évvel ezelőtt úgy végezték el külföldi állampolgárokon az előre tervezett műtéteket, hogy azokat sürgősségi beavatkozásként tüntették fel. Az összesen kétszáztizenhárom beteg java részét az osztályvezető főorvos, G. Tibor operálta, az intézmény akkori főigazgatónőjének tudtával és jóváhagyásával.
A főként mozgásszervi betegségek miatt kezelt páciensek előzetes megbeszélés alapján jelentkeztek az említett osztályon, ahol hamis indokkal vették fel őket. A kórlapokon rendszerint csípő- vagy végtagtörés szerepelt. Valamennyi szerbia-montenegrói állampolgár előre tervezett műtéten esett át, szervezetükbe ízületi protézist ültettek. A beavatkozásokat azért álcázták sürgősségi ellátásnak, mert így a betegeknek nem kellett fizetniük, hiszen az egyezmény alapján a költséget az Országos Egészségbiztosítási Pénztár állta, amelyet emiatt hatvanötmillió forintnyi kár ért.
A volt osztályvezető főorvos a bíróságon tagadta, hogy ezekért a műtétekért bárkitől pénzt fogadott volna el. Arra is talált magyarázatot, hogy akkoriban miből gyarapodott 36 ezer német márkával a devizaszámlája. Azt állította, hogy ekkor értékesítette több ingatlanát, ezenkívül örökölt is. Elmondta: azért vállalta ezeket a műtéteket, mert családja szintén a határon túl él, és segíteni akart azokon a sanyarú sorsú délvidéki magyarokon, akik nem tudták volna megfizetni az életminőség-javító beavatkozásokat.
A csaknem egy évig elhúzódott bizonyítási eljárásban azonban kiderült, hogy az elsőrendű vádlottként szereplő traumatológus és a kórház volt vezetője bűnösek folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és magánokirat-hamisításban. Ezért a bíróság G. Tibort kétévi börtönre és hatmillió forint pénzbüntetésre ítélte. K. Ágnes kétévi börtönbüntetését négy év próbaidőre felfüggesztették, és mellékbüntetésként kötelezték négymillió forint befizetésére. Az ítélet nem jogerős.