Hazánk fizetett Líbiának

Szolgálati titok, hogy mikor és mennyit fizetett Magyarország Líbiának egy, még a Kádár-rezsim idején köttetett haditechnikai üzlet kapcsán – értesült a Magyar Nemzet.

Hazánk teljesítette a Líbiával fennálló szerződésben vállalt kötelezettségeit, az ügy részletei azonban szolgálati titoknak minősülnek – válaszolta lapunk érdeklődésére Batiz András kormányszóvivő tegnap. A kommunista diktatúra utolsóként lezárt fegyverüzletének részleteit még 2002. július
9-én, a parlament költségvetési bizottságának ülésén minősítette öt évre szolgálati titokká Terták Ele-mér, a Pénzügyminisztérium akkori helyettes államtitkára – mondta el a szóvivő. A minősítés miatt 2007. július 9. előtt nem kaphatunk választ arra, hogy pontosan mennyi közpénzbe került a líbiai követelés kielégítése, és arra sem, hogy melyik magyar kereskedelmi bank nyerte el a lebonyolítás üzletét, és ezért mekkora közvetítői jutalékot kapott.
A haditechnikai eszközök adásvételéről szóló szerződést 1982-ben kötötték Kadhafi ezredes diktatúrájával. A megállapodás 300 millió dollárról szólt, ebből Líbia 44,5 milliót előlegként, majd 1991-ben további hatmilliót utalt át az állami fegyverkereskedő cég számlájára. Líbia 1997-ben a Horn-kabinet illetékeseivel elvi megállapodást kötött a kamatokkal több mint hatvanmillió dolláros adósság egyhatodának elengedéséről. Ezt az összeget az Orbán-kormány idején 28 millió dollárra sikerült lealkudni. A Medgyessy-kormány tavaly március 31-én jóváhagyta a megállapodást, ám az aláíró ÁPV Rt. többszöri érdeklődésünkre sem szolgált részletekkel a közpénz felhasználásáról.