Izrael újabb gesztusa a palesztinoknak

Izrael szabadon engedett 500 palesztin foglyot, és átadta őket a Palesztin Hatóság képviselőinek – közölték az izraeli hadsereg és a palesztinok illetékesei. A palesztin foglyokat, akiket az izraeli Negev-sivatagban lévő Keksziót börtönből engedtek ki, autóbuszokon szállították négy különböző ciszjordánai ellenőrző ponthoz, Túl-Kárm, Ramalláh, Dzsenín és Hebron körzetében.

Szabadon bocsátásuk az Ariel Saron izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök sarm-es-sejki találkozóján született megállapodások alapján történt. A szabadlábra helyezettek közül 382-en tényleges büntetésüket töltötték, míg 118-an „adminisztratív címen”, vagyis ítélet nélkül voltak börtönben. Izrael összesen 900 palesztint szándékozik szabadon engedni még a 7600 fogvatartottból. A még kiengedhető 400 rab névsorát egy közös izraeli–palesztin bizottságnak kell egyeztetnie.
Közben először adott interjút egy arab lapnak Ariel Saron. A kormányfő az al-Ahram egyiptomi újságnak nyilatkozva kijelentette, Jeruzsálemről, mint Izrael fővárosáról nem mondhatnak le, s megemlítette, a palesztin menekültek hazatérhetnek a leendő palesztin államba, ám Izraelbe nem. Arról nem beszélt, hogy a független Palesztina mikor jöhet létre.
Új-Zéland visszautasította Izrael hivatalos bocsánatkérését – jelentette tegnap a Háárec izraeli napilap. A gyanú szerint két izraeli titkos ügynök – akik turistáknak adták ki magukat – új-zélandi úti okmányokat próbáltak szerezni, ám lefülelték őket, és börtönbe kerültek. Hat hónapos büntetésük felét letöltötték a zöld szigeteken, majd kiadták őket hazájuknak. Új-Zéland az események miatt bejelentette, nem hajlandó fogadni az épp oda készülő izraeli politikusokat, visszahívta nagykövetét és minden magas szintű diplomáciai kapcsolatot felfüggesztett Izraellel. Tel-Aviv Új-Zéland törökországi nagykövetéhez juttatott el bocsánatkérő levelet, amely Helen Clark új-zélandi miniszterelnök szerint „elfogadhatatlan stílusban” íródott. Wellingtoni kormánykörök szerint valószínűleg azt nézte rossz szemmel a kormányfő asszony, hogy a bocsánatkérés semmi konkrétumot nem tartalmazott, csak az izraeli fél kifejezte bánatát az eset miatt. Új-Zéland viszont azt követeli Izraeltől, magyarázza meg, mit akart a két ügynök az útlevelekkel, hozza nyilvánosságra, hogy a múltban szerzett-e új-zélandi úti okmányokat, és jelentse ki, ilyen esetek a jövőben nem fordulhatnak elő.
A jövő hónapban Móse Kacav izraeli államfő Ausztráliába utazik, s Izrael bízik benne, hogy ennek keretében Új-Zéland is fogadja az elnököt. Úgy vélik, a látogatással esetleg megoldódhatna a hónapok óta húzódó diplomáciai vihar. Közben John Howard ausztrál miniszterelnök is megemlített egy esetet, miszerint egy izraeli diplomatát kiutasítottak a kontinensnyi országból, mert a helyi sajtó szerint az Ausztrál Nemzetvédelmi Hivatal egyik női alkalmazottjával tartott fenn kapcsolatot.