Márciustól a Szerencsejáték Rt. megemeli öt játékának részvételi díját. Így az eddigi 150 forint helyett március 13-tól az ötös lottóért, a jokerért és a luxorért, március 14-től a hatos lottóért, március 17-től pedig a skandináv lottó egy alapjátékáért 175 forintot kell majd fizetni. Somorai László, a társaság szóvivője lapunknak ismertette: a részvételi díjak emelkedésének mértékében a nyeremények is növekednek. Így a játékosok nem járnak rosszabbul, ráadásul 100 forint bevételből már nem 45, hanem 48 forintot fizetnek ki összességében számukra. Számításaik szerint az emelés következtében 2,5 milliárd forint pluszbevételt fognak realizálni. Ebből egymilliárdot visszaforgatnak a játékosokhoz plusznyeremény formájában, ötszázmillió a cégnél marad, míg játékadó címén egymilliárd forint a költségvetésbe folyik be. Lapunk érdeklődésére a Pénzügyminisztériumban azt mondták, egymilliárdos állami bevételre számítanak.
Ugyanakkor ismeretes, hogy a múlt esztendőben az ötös lottóból 43,7, a hatos lottóból 16,4, a jokerből 4,3, a skandináv lottóból 13,2, míg a luxorból 6,5 milliárd forint bevétele származott a cégnek. Ha ezeket az összegeket viszszaosztjuk a szelvényárakkal, s azt megszorozzuk a 25 forintos emeléssel, akkor nem 2,5 milliárdos többletbevételt kapunk, hanem számításunk szerint – az emeléstől az év végéig hátralévő 9,5 hónapot alapul véve – 11 milliárdot. Somorai László ezzel kapcsolatban megjegyezte, eddigi tapasztalataik szerint az emelést követő időszakokban alábbhagy a játékkedv, s emiatt most is visszaesést prognoztizálnak.
Lapunknak nyilatkozó szakértő azt állította, a kormány nyomására döntöttek a cégnél az áremelés mellett, hiszen minden fillérre szüksége van az állami költségvetésnek. Somorai László ezt határozottan cáfolta, s aláhúzta: a jelenlegi árak 2003 áprilisától érvényesek, s ezen időszak alatt az infláció mértéke a fogyasztói kosár egészére vonatkozóan 11,8 százalékot, a piaci szolgáltatásokat tekintve – ide tartoznak a szerencsejátékok is – 18, 3 százalékot tett ki. A részvételi díjak mostani, 16,7 százalékos emelkedése e két mutatónak megfelel. A díjemelés azért vált szükségessé, mert a játékszervezés költségei – energia- és anyagárak, üzletkorszerűsítések, egyéb kiadások – az infláció következtében emelkedtek.
Ismeretes, a kormány javaslatára múlt év januártól az Szerencsejáték Rt. lottójátékainak adómértékét 17-ről 24 százalékra emelték, vagyis az adóteher 41,2 százalékkal nőtt. Akkor sokan nem értették, miért kellett az adót megemelni egy állami cégnél, hiszen a bevétel mindkét esetben – játékadó, osztalék – a büdzsébe kerül. Igaz, előbbi esetében hamarabb realizálódik.
Többen kérdésként tették fel, nem arról van-e szó, hogy egyes politikai körök szándékosan csökkentik a társaság eredményeit, hogy aztán hozzájuk közel álló érdekcsoportok olcsón megvegyék. Mint köztudott, a vételárat ugyanis a profit jelentősen meghatározza. A vállalat eladása már többször szóba került, jelenleg azonban nincs napirenden.
Százmilliárdos forgalom.
