A Théma cím magyarázataként Vitézy Tamás elmondta, hogy lapja az utcán heverő, a hétköznapi embereket érdeklődő témákkal foglalkozik. A beiktatott H nem csak az archaizálás szándékával történt, a helyi szó első betűje. A szerkesztőség a nevet az egykor népszerű és színvonalas Théma című televíziós műsortól örökítette át, amit az a cég készített, amelyet Vitézy Tamás bátyjával, Vitézy László filmrendezővel közösen birtokolt. A lapkoncepció ötlete viszont egy festői, százezres lakost számláló német városkából származik. A mai ügyvezető igazgató, Kárpáti Zoltán barátja immár tizenöt esztendeje készít hasonló, generális és lokális igényeket egyaránt kielégítő újságot, amely hetente két alkalommal jelenik meg mintegy nyolcvan oldalon. Magyarországon azt ma már minden sajtótörténettel és -elmélettel foglalkozó ember tudja, hogy a nyugati lap- és folyóirat-kultúrában vezető szerepet töltenek be a különféle régiókhoz kötődő lapok és a tartalomszolgáltatást is vállaló hirdetési újságok.
A tulajdonos szerint a Thémára leginkább az önkormányzati sajtótermékek hasonlítanak, amelyek viszont kis kivétellel kéthetente vagy havonta jelennek meg, s elsősorban az önkormányzatok szándékait tükrözik. A Théma a lakosság szócsöve kíván lenni. Az igényes napilap és a bulvár között tátongó olvasói űrt szeretné betölteni, amelyből eddig hiányoztak a helyi témák. Pártpolitika-mentesen kíván foglalkozni a lokális gondokkal és a hétköznapi hősökkel, akikben az átlagolvasó magára ismer. Vitézy Tamás tisztában van azzal is, hogy a hazai piac a kerületi laphálózati formát még nem igényli oly mértékben, mint a mintaadó Németországé. Ezért kitalálta, hogy a lapnak legyen egy mindenütt azonos központi magva, amely a fővárost és Magyarországot érintő témákat taglal. Az újság mutációs része viszont minden kerületben változik, s az ottani lokális gondokat helyezi középpontba. Nem könnyű egyszerre szívhez szólónak és tartalmasnak is lenni – meditál tovább Vitézy Tamás. Ráadásul ők nemcsak egy-egy rétegnek, hanem a teljes lakosságnak kívánnak „szeretettartalmat” nyújtani. „A lap célja nem kisebb, mint lokálpatriótákat nevelni, akik szeretik, óvják, fejlesztik környezetüket. Talán nem túlzás, ha kimondjuk: a lokálpatriotizmus a hazaszeretet egyik előfeltétele és alapegysége. Ha tetszik, olykor szemben állunk a polgármesterrel, a lakosság oldalán. Máskor viszont együtt vívunk és küzdünk a főváros és a kormány ellen, ha a kerület érdekeit kell védeni. Egy a lényeg: mindig a kerületi lakos, a kisember védelmében kell föllépnünk.”
Alapszabály az is, hogy szeretetlap – ahogy Vitézy Tamás fogalmaz – nem lehet negatív kisugárzású. Nemcsak a gondokkal kell foglalkoznia, hanem segítenie kell a helyi közösségek megalakulását, s a meglévők továbberősödését is. A lap a szerkesztőség szándéka szerint interaktív, azt szeretnék, ha a lakosság maga is szerkesztené. Fokozatosan minden kerületben létrehoznak egy Théma-klubot, ahová mindenki eljárhat pártállástól függetlenül. A klub mindenkit tárt karokkal fogad, aki tettel és jó tanáccsal, gondolattal, szóval, cselekedettel hozzá tud járulni az élhető környezet kialakításához.
A Théma három pilléren áll. A legfontosabb az emberek szeretete és ragaszkodása. Ha ezt elérték, működik a második pillér, a hirdetési bevétel is, hiszen a hirdetők is csak közkedvelt lapban hirdetnek, és az újságot végeredményben ők tartják el. A harmadik pillér a profi terjesztés. Ha a három pillér szinkronba kerül, és a sokak által szeretett, hasznos információt tartalmazó, ráadásul a hirdetésekkel is megtámogatott lap eljut minden lakásba, akkor már nyert ügyük van. Az önmagában is nehéz terjesztés hektikus pontja, hogy a lakótelepeken és a zártházas, gyűjtőládás helyeken az újság nehezen jut el még a postaládáig is. Az interaktív kapcsolatteremtéshez tartozik például, hogy a közös képviselőt vagy a gondnokot felkérik: legyenek a lap hirdetési ügynökei. Ehhez a szándékhoz igazodik a legújabb szám hátoldalán meghirdetett úgynevezett Színvonal-mozgalom is. Minden vidéki és fővárosi magyar lakosnak az a gondja, hogy nem ismer iparosokat. Ha elromlik a kazán, a vízvezeték, a tető, akkor nehezen talál színvonalasan dolgozó és megbízható szakembert. A Théma fölkér minden kedves olvasót, ha egyetlen olyan kisiparost is ismer, akivel meg volt elégedve, annak a nevét és az elérhetőségét közölje. A szerkesztőség arra is vállalkozik, hogy több forrásból is informálja az illetőt. A mozgalom hasznos és szép, mert mind a lakosságnak, mind a szolgáltatónak hasznára válik, s a minőségi munkára ösztönöz. Ehhez hasonló a Théma ingyenes hirdetési akciója is. A tulajdonos példájával élve, eddig egyetlen lap sem volt arra alkalmas, hogy – teszem azt – holnaputánra ajánljon bébiszittert vagy az ügyfél lakcíméhez közel élő angoltanárt a nagy újságok hirdetési rovatainak zsúfoltsága, illetve az önkormányzati sajtótermékek túl nagy átfutási ideje miatt. A Théma fölajánlotta, hogy a gyors megoldást kereső emberek apróhirdetéseiket öt sorig ingyen tehetik közzé. A lap nemcsak hogy ingyenesen hirdeti meg a lakosság számára közérdekű akciókat, hanem a szűkösebb anyagi körülmények között élők érdekeit szolgáló egyedi esetekben is hajlandó segítséget nyújtani. Például ha valaki ingyen vagy áron alul hajlandó átadni bárkinek egy pár jó cipőt vagy gyermekkorcsolyát.
Vitézy Tamás összegzésként elmondja még: a Théma, az első budapesti kerületi laphálózat az eddig ki nem használt lehetőségek újságja, amely ugyanakkor szeretné az emberekkel megszerettetni közvetlen környezetüket, hiszen ezekből áll össze a haza is. A szerkesztőség először le kívánja fedni Budapest összes kerületét. Távoli, merész álma, hogy a Théma országos újsággá váljon. Az egész várost (majd később az egész országot) átölelő hálózat arra is alkalmassá válhat, hogy bármely közérdekű civil kezdeményezés kovásza legyen, amely élhetőbbé tehetné környezetünket.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
