Visszavonta az állambiztonsági iratok megismerhetősége érdekében múlt hétfőn benyújtott eredeti törvénymódosító javaslatát az MSZP – derült ki az Országgyűlés honlapjának nyilvántartásából. A múlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvénymódosítást „sürgősségi” jelzővel ellátva terjesztették be a szocialisták, kedden kijelölték az illetékes bizottságot, azaz az alkotmány- és igazságügyi bizottságot, három nappal később azonban mégis visszavonták azt.
Nyakó István, az MSZP szóvivője kijelentette: szó sincs a javaslat visszavonásáról, csupán két technikai jellegű módosítást hajtottak végre a benyújtott változaton.
*
Burány Sándor (MSZP) frakcióvezető-helyettes, a törvényjavaslat koordinátora szerint is félreértés történt, ugyanis a visszavonással egy időben a pontosításokkal bővített, egységes szerkezetű javaslatot is benyújtottak.
A módosító javaslatban, amelyet többek között Katona Béla, Hiller István, Göndör István és Lendvai Ildikó is aláírt, az szerepel: „Egyféleképpen érhető el az, hogy a jövőben ne lehessen szelektíven a nyilvánosság elé tárni egyes személyek ügynökmúltját: ha nyilvánosságra kerül valamennyi, az állambiztonsági szervekkel egykor együttműködő vagy azok alkalmazásában álló személy kiléte.” A tervezet szerint „a nemzetbiztonsági szempontból már nem védendő” iratokat fokozatosan, egy internetes oldalon hozzák nyilvánosságra. Az indítványban szerepelt az is, hogy újra felállítanának egy bizottságot, amely a nemzetbiztonsági szolgálatoktól a történeti levéltárba kerülő iratok átadását felügyelné.
A Fidesz szerint álszent, amit az MSZP mint kommunista utódpárt és politikusai az ügynöktörvénnyel kapcsolatban csinálnak. Simicskó István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője úgy vélte, a szocialisták célja a figyelemelterelés és a manipuláció, mivel rossz helyzetben van a gazdaság, és az európai uniós támogatások felhasználása körül is nehézségek adódtak. Simicskó szerint más volt szocialista országhoz hasonlóan a rendszerváltás időszakában kellett volna „tiszta vizet önteni a pohárba”, de akkor nem sikerült az állambiztonsági iratokat teljesen megsemmisíteni, így több anyag magánszemélyekhez, illetve szervezetekhez kerülhetett.
Kolláth György alkotmányjogász korábban kijelentette, nem szabad és valószínűleg nem is lehet az alkotmányt fölforgatni egy ilyen aktuálpolitikai kérdés miatt. – Az eddig napvilágot látott alkotmánymódosítás-tervezetek azt eredményeznék, hogy ártatlan személyek magánéletéről, italozási, szexuális szokásairól olvashatna bárki a világhálón.
origo.hu
Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala
