Tanácstalan anyák egy bolond világban

A Magyar Rádió legerősebb szolgáltató részlege a Kossuth délelőttje és kora délutánja. Sokszor próbálták már átrendezni a műsorblokkot, voltak is kisebb-nagyobb igazítások, de alapvetően nem lehetett rajta változtatni. Olyan erősen megalapozott adások vannak ebben a szerkezetben, mint a Napközben, az irodalom – hetente egyszer a Szabó család –, a Déli krónika, a Ki nyer ma?, a Törvénykönyv és a Vendég a háznál. Ide nem lógathatja bele a lábát a politika (esetleg a krónikába), legfeljebb az a félő, hogy lassan kihal néhány műsor hallgatósága. Nagyon hiányoznak a fiatalok, nemcsak e vetélkedőből, de a hangversenytermekből is. A Ki nyer ma? olyan már, mint egy baráti klub, az évtizedek alatt már fülsértő, komolyzenei műsorhoz méltatlan szignálját is megszerettük. A Szabó család hallgatótábora is elöregszik, pedig igyekszik a stáb, új témák, XXI. századi fordulatok, de ez vélhetően kevés a mai tinédzsereknek.
Van azonban ebben a blokkban egy műsor, amelyik a mindenkori fiatalok és zsenge középkorúak figyelmére tarthat számot: a Vendég a háznál. Tudjuk, ez a vendég, akiről már oly régóta Horváth Ida és stábja beszél, a gyermek, a család átmeneti lakója, aki nagy öröm, de nagy gond is. A Vendég a háznál méltán népszerű műsor, mert mindig meg tud újulni. Változik persze a közönség is, a hűséges nagymamák mellett megjelennek gondjaikkal, bajaikkal a kismamák és a mamák, akiknek, úgy tűnik, nincs hová fordulniuk kérdéseikkel. Aligha jószántukból tárják ország-világ elé a problémáikat. Magukra hagyott nemzedékek egy szétesett értékrendű társadalomban. Róluk és nekik szól a Vendég a háznál, ami az idők folyamán több lett egyszerű szolgáltató műsornál. Nemcsak azért, mert a rádiózás minden formáját használja – az interaktív magazintól az igazi riportig –, hanem mert összerakható belőle a mai világ szinte minden baja. A baj ugyanis elsősorban a családokban, a családot alapító emberek fejében van. Ott a baj, hogy a média vezetői semmiféle erkölcsi felelősséget nem éreznek az ifjúsággal szemben, és ez a mulasztás végzetes lehet. A média gyermekei vajon milyen gyermekeket nevelnek majd?
A Vendég a háznál nem kötődik semmiféle nevelési iskolához, és ez a legfőbb erénye. Nem akar divatos lenni, nem akar mindenáron megfelelni, hanem őszintén szeretne beszélni a hallgatóihoz. Ha a szerkesztők jól kérdeznek, akkor jó, pontos válaszokban is reménykedhetnek. És megköszönik az őszinteséget. Azét az anyáét, aki néhány hete elmesélte, hogyan szembesült kamasz leánya drogfüggőségével, s hogyan győzték le ők, ketten a kábítószert. Reménykedjünk, hogy a győzelmük végleges lesz. A Vendég a háznál történetei elsősorban arról szólnak, hogy milyen magukra hagyatottak ma azok az ifjú asszonyok, akiknek a gyermek születésével óriási teher került a vállukra. Mert érzik ugyan, hogy a gyermek felelősség, hogy nem szabadna elrontani a nevelését, csakhogy kinek szabad hinni ebben a bolond világban? Marad barátnak, tanácsadónak a média. A Vendég a háznál egyike a kevés jó és bölcs barátnak. Lehet rá hallgatni.
(Vendég a háznál – Kossuth
rádió)