Togói katonai puccs

A togói parlament elnökévé választották Faure Eyadémát, a hét végén elhunyt államfő fiát. A szívinfarktus miatt elhalálozott Gnassingbé Eyadéma kormányfő harmincnyolc évig tartó uralma a leghosszabbnak számít egész Afrikában. A nyugat-afrikai köztársaságban az alkotmány módosítására volt szükség, hogy Gnassingbé fia hatalomra jutása kevésbé tűnjön puccsnak.

A legszegényebb afrikai országok közé tartozó Togóban a katonai erők segítségével sikerült Faure Eyadémának az államhatalmat megszereznie. Az ország első tábornoka a parlamenti elnök helyett – akire az államfő halála esetén szállna a hatalom – Faurét ültette a trónra. A katonai bejelentés után a 81 fős parlament 67 képviselője egyhangúlag választotta meg a fiút a törvényhozás elnökévé, s a korábbi parlamenti elnök helyére is őt nevezték ki. Minderre azért volt szükség, hogy a törvény betűje szerint is legitim legyen az újonnan megszerzett hatalom. Az Afrikai Unió – melynek tagja maga Togó is – és az Európai Unió elítélte az akciót, alkotmányellenesnek, illetőleg katonai puccsnak minősítette. Az új államfő ugyan reformokat ígért, de hatalomra jutását a kontinensen rossz ómenként értékelték. Faure apja szintén puccsal került hatalomra, hosszú uralma alatt több lázadást és merényletet kellett átvészelnie. A beiktatási ceremónia után azonban nem sok jóra számíthat a bársonyszék örököse, mert első intézkedései között rendeznie kell az európai diplomáciai kapcsolatokat a további segélyek folyósítása érdekében. Brüsszeli körök szerint az eddig nyújtott támogatások erősen megcsappanhatnak, amennyiben az ország nem tartja tiszteletben alkotmányát.