A Célpont II. új szempontokat vet föl

Sokakat foglalkoztatott az utóbbi hónapokban, hogy a Hír TV profilváltása után megtalálja-e azokat a tehetséges, felkészült, önálló koncepcióval rendelkező ifjú szakembereket, akikre a mai magyar sajtónak, közéletnek oly nagy szüksége van. Az új politikai és közéleti háttérműsor, a Célpont a legjobb várakozásainkat némiképp talán fölül is múlja. Hiszen péntek esténként nem egyszerű háttérriportokat látunk, melyekben a fiatal riporterek világos logika mentén valódi kérdéseket tesznek fel, hanem valami más, több is történik. Az ügynöklisták és az ügynöktörvény kapcsán készült, március 11-én sugárzott anyag például arra is választ ad, miért szakadt szét az elmúlt 15 évben annyi politikai párt, s hogy ebben mi a szerepük a hálózati személyeknek.
Ahogyan a Kádár-korban a közéleti, a sajtófeladatok és még ezernyi más átterhelődtek a kultúrára, ma minden fordítva van. Ma a sajtó a társadalom mindenese: a törvények, a rend és az igazságosság hiánya miatt érzelmeket, vágyakat ábrázol és kelt fel, mint egy hatásos irodalmi mű, ritka, ideális esetekben gondolkodni tanít, mint a filozófia, görcsöket old fel, mint egy jó pszichológus, vagy éppen ébreszt, mint egy rossz pedagógus. Lehet siránkozni a sajtó túlterheltsége és túlzott hatalma miatt, ez azonban nem változtat a lényegen. A Célpont stábja helyenként tudatosan is fölvállalja a többletfeladatokat. A március 18-án sugárzott adás második riportja a két magyar vezető párt március 15-i szereplésével foglalkozik politológiai szempontból. A fiatal politológusok azt mutatják be , hogy a kormányfő hogyan, milyen logika mentén használja fel a választások előtt bő egy évvel a nemzeti ünnepet pártpolitikai célokra. Miképpen építi be koncepciójába még a múzeumkerti beszédét füttyel, bekiabálásokkal aláfestő szűk csoportot is annak érdekében, hogy megnyerje, hamis illúziókba ringassa az ingadozó választókat. A Fidesznek – derül ki a riportból – nem fűződik különösebb érdeke ahhoz, hogy a Várban az ünnepnapon korteskedjen, hiszen a rendezvényen úgyis túlnyomórészt a párt hívei, szimpatizánsai vesznek részt. A politikai viharokat kiváltó ünnepi beszédet nem is Orbán Viktor, hanem a párt alelnöke, Schmitt Pál mondja. Kemény kitételei őszinték, az utólagos magyarázkodás is bizonyítja, hogy nem volt velük politikai célja. Sőt, mint a híradásokból kiderül, nem is illeszkednek a róla tudatosan kialakított képbe. A képi világában is lendületes, friss Célpont további erénye, hogy a nézővel együtt gondolkodásra törekszik, illetve arra, hogy új, fontos szempontokat vigyen be a közgondolkodásba. Indulatokat, érzelmeket ugyan időnként ábrázol, de nem gerjeszt. Nem próbál túl sokat markolni, egy-egy adásban csupán két témát jár körül alaposan, azokat azonban igyekszik képi megoldásokkal közös keretbe foglalni.
(Célpont, Hír Tv – március 19., 21.45.)