A Magyar Művészeti Akadémia védernyő a kirekesztetteknek

Nemrégen úgy döntött a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlése, hogy ötven határon túli magyar művészt felvesznek az akadémia tagjainak sorába. Az akadémia tizenöt éve alakult, ma már csaknem száz tagja van – írók, költők, képzőművészek, zeneművészek, építészek –, mégsem sikerült elérni a rendszerváltás óta, hogy köztestületté váljon, és aktívan beleszólhasson a hazai kulturális életbe. Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia adományokból tartja fenn magát. A jelenlegi kormánytól nem fogad el támogatást. Tagjának lenni rang, mivel a magyar művészvilág színe-java ide tartozik, akik egyben felelősséget is éreznek a Kárpát-medencei magyarság kulturális életének alakulásáért.
Makovecz Imre, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke döntésüket a tavaly december 5-i népszavazás szerencsétlen végeredményével magyarázta. Szerinte abszurdum volt, hogy egy népnek saját magáról kellett népszavazást rendeznie. Ugyanis olyan kampány előzte meg a népszavazást, amelyik ezt a tönkretett népet a választásában meglehetősen összezavarta. Az akadémia elnöke úgy vélte, hogy az eredmény alakulásában elsősorban az SZDSZ volt érdekelt, amely olyan nemzetközi háttérerőket képvisel Magyarországon, amelyeknek az a jó, ha a magyar nép minél hamarabb elfogy, és kiszolgáltatottá válik. De ebben a kampányban rendkívül aktív volt a szocialista párt is. Makovecz Imre nevetségesnek nevezte a népszavazást, ami a „nevetséges” törvényeknek nem felelt meg. Hiszen több ember szavazott az igenre, azaz arra, hogy a határon túli magyarság is megkaphassa automatikusan a magyar állampolgárságot, mint a nemre. A többségi szavazat ellenére nem volt elég erő a törvény megalkotásához, hogy az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai és a délvidéki magyar egyaránt hivatalosan is magyarnak mondhassa magát. Ezért határozott úgy teljes egyetértésben a Magyar Művészeti Akadémia tagsága – mondta az elnök –, hogy az elcsatolt területeken élő neves magyar alkotók közül ötven művészt felvesznek a soraikba. Ezzel a lépéssel a Magyar Művészeti Akadémia a Kárpát-medence magyar művészeti akadémiájává válik. Ez egyfajta védernyő azok számára, akik úgy érezték, hogy a hivatalos Magyarország kirekesztette őket.
Makovecz Imre hangsúlyozta, hogy valójában a második Magyarország reagált a legitim, de ál-Magyarország csúnya és sötét játszmáira. Nem volt könnyű a válogatás, hiszen nagyon sok tehetséges magyar alkotóművész él a szomszéd országokban. Nagy körültekintéssel történt a kiválasztás, mégis a válogatás alapját a művészi és emberi minőség határozta meg, s nem egy párthoz való tartozás.
Persze a Magyar Művészeti Akadémiának eddig is voltak határon túli magyarok a tagjai, mint például Sütő András író, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár költők és Terényi Ede zeneszerző. De az akadémia létszámának ilyen tartalmú kibővítése óriási és jelképes gesztus az „elmaradt ölelés miatt” – fogalmazott Gyurkovics Tibor, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. Ezt a gesztust elvárja az a több millió magyar ember – folytatta az író –, akinek fontos, hogy az eredendő összetartozást viszszaállítsák. Fontossági sorrend nélkül többek között a Magyar Művészeti Akadémia tagjai sorába felveszik Farkas Árpád, Ferenczes István, Király László, Kallós Zoltán és Lászlóffy Csaba írókat Erdélyből. Tagja lesz az akadémiának Gál Sándor író Kassáról, Magyar László festőművész Ungvárról, Vidnyánszky Attila színházi rendező Beregszászról, Páll Lajos költő, festőművész Korondról, Sigmond István festőművész Kolozsvárról, Zakariás Attila építész Sepsiszentgyörgyről és Fekete J. József esszéista a Délvidékről, Zomborról.
Gyurkovics Tibor fontosnak tartotta megjegyezni: „Azzal, hogy őket magunkhoz öleljük, nemcsak ők nyernek velünk egy szellemi otthont, hanem mi is merítkezni tudunk a magyarságukból, amelynek olykor híján vagyunk.” A Magyar Művészeti Akadémia újjáalakuló ülése a közeljövőben lesz Budapesten, ahol ünnepélyes keretek között veszik fel az új tagokat.