Az elismerés története

Horthy Miklós kormányzó Mátyás király emlékére alapította 1930-ban a két világháború közötti korszak egyik legnagyobb állami kitüntetés-sorát, a Magyar Corvin-láncot, a Magyar Corvin-koszorút és a Magyar Corvin-díszjelvényt. A Corvin-lánccal és -koszorúval a magyar tudomány, irodalom, művészet és kultúrpolitika kiemelkedő képviselőinek munkáját ismerték el. Corvin-díszjelvénnyel azon nem magyar állampolgárok tetteit méltányolták, akik külföldön különösen hasznos szolgálatot tettek a magyar művelődés ügyének. A törvény 2001-es módosításával a Fidesz-kormány megteremtette a lehetőségét, hogy a miniszterelnök Corvin-lánc kitüntetést alapíthasson és adományozhasson. Orbán Viktor egy miniszterelnöki rendelettel fel is újította e kitüntetés nagy múltú hagyományát. A kitüntetés tulajdonosai tehetnek javaslatot arról, hogy elhalálozás esetén kire szálljon az adott Corvin-lánc, illetve a kitüntetettek testülete dönti el, mely fiatal tudós, művész munkásságát pártolja a tekintélyes ösztöndíj.
A lánc első tulajdonosai: 1930: Berzeviczy Albert kultúrpolitikus, történész, Dohnányi Ernő zeneszerző, Herczeg Ferenc író, Hubay Jenő zeneszerző, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, báró Korányi Sándor belgyógyász, Ravasz László református püspök, teológus, gróf Teleki Pál földrajztudós, Zala György szobrász, báró Wlassics Gyula kultúrpolitikus, jogász. 1935: Hóman Bálint történész, Karlovszky Bertalan festő. 1937: Károlyi Árpád történész, Serédi Jusztinián hercegprímás, egyházjogtudós. 1938: Verebély Tibor sebész. 1939: Hültl Dezső építész, Melich János nyelvész. 1940: Balogh Artúr jogász, Kelemen Lajos történész, Reményik Sándor író. 1941: Pásztor János szobrász, Rudnay Gyula festő. 1942: Schütz Antal hittudós.
A koszorú tulajdonosai (akik Kossuth-díjat is kaptak): Bajor Gizi színművésznő, Bartók Béla zeneszerző, Fejér Lipót matematikus, Glatz Oszkár festő, Horváth János irodalomtörténész, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrász, Kodály Zoltán zeneszerző, Zemplén Géza vegyész, Rudnay Gyula festő, Németh Gyula nyelvész, Szent-Györgyi Albert orvos-biológus, Palló Imre operaénekes, Tamási Áron író, Szőnyi István festő, Tamás Lajos nyelvész, Schimanek Emil gépészmérnök, Varga József vegyész, Zathureczky Ede hegedűművész. (Forrás: HVG)