Sőt a tárgyalások megkezdésére az újabb határidőt ki sem tűzték. A külügyminiszterek nyilatkozatában csupán az szerepelt, hogy a csatlakozási tárgyalások akkor kezdődnek meg, amikor az Európai Unió tanácsa meggyőződik arról, hogy Horvátország teljes mértékben együttműködik a hágai Nemzetközi Bírósággal. A tárgyalások megkezdését a 25-ök közül Magyarország, Ausztria, Szlovénia és Szlovákia, valamint a kiszivárgott hírek szerint Litvánia, Málta és Ciprus külügyminisztere támogatta.
Ahogy közeledett március 17., egyre baljósabbá váltak a jelek. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az unió soros elnöke már hétfőn kijelentette, hogy Zágrábbal nem kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások, ha Ante Gotovina tábornokot nem adják ki a volt Jugoszlávia ügyeit vizsgáló hágai Nemzetközi Bíróságnak. A hágai bíróság főügyésznője, Carla Del Ponte úgy vélte, Zágráb nem teljesítette a feltételt.
*
Carle Del Ponte Jean Asselbornnal, a luxemburgi diplomácia első emberével, a külügyi tanácsülés soros elnökével azt közölte, hogy a maga részéről semmiféle változást nem tapasztalt Horvátország magatartásában, vagyis hogy Zágráb nem mutat hajlandóságot arra, hogy letartóztassa Gotovina tábornokot, akit 2001 óta háborús bűnök elkövetésével vádolnak. A horvát kormány egyébként cáfolta azt, hogy a körözött Gotovina tábornok az országban lenne.
A horvát csatlakozás kérdése megosztotta az uniót. Több ország, köztük hazánk is, támogatta, hogy Horvátországgal a tervezett időpontban kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások. Az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozásán sikerült is a korábbinál szélesebb kört megnyerni annak az álláspontnak, hogy Horvátország együttműködik a Nemzetközi Törvényszékkel, és a helyes döntés a tárgyalások megkezdése lenne – jelentette ki a magyar külügyminiszter. Az MTI beszámolója szerint Somogyi Ferenc elmondta, hét ország egyértelműen erre az álláspontra helyezkedett, és ennél kevesebben voltak a 25 tagállam közül azok az államok, amelyek kifejezetten ellenezték a mai tárgyaláskezdést. Az Európai Néppárt magyar delegációja érthetetlennek és igazságtalannak tartja a döntést. Nyilatkozatuk szerint Horvátország az elmúlt években példátlan erőfeszítéseket tett csatlakozása érdekében. Az ország eredményessége felülmúlja több, már az uniós tag ország teljesítményét. A delegáció elfogadhatatlannak tartja a kettős mérce alkalmazását, mondván: „Horvátország meggyőződésünk szerint mindent elkövetett” Gotovina tábornok kézre kerítéséért. „Méltánytalannak tartjuk, hogy egy bizonytalan helyen tartózkodó, francia útlevéllel rendelkező személy elfogásához kötik Horvátország európai jövőjét. Zágráb kirekesztettségének megszűnése Magyarország érdeke is, hiszen az ezeréves államközösségből fakadó közös múlt értékei Európához kötik nemzeteinket” – zárul a nyilatkozat. Szent-Iványi István, az Európai Parlament külügyi bizottságának tagja, illetve liberális frakciójának Horvátországgal foglalkozó referense tegnap szintén azt nyilatkozta, hogy nem tartja „szerencsés döntésnek Horvátország csatlakozási tárgyalásainak az elhalasztását”. Szent-Iványi István is hangsúlyozta: ő sem látott perdöntő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a horvát hatóságok szándékosan akadályoznák a háborús bűnökkel vádolt személyek felelősségre vonását.
Horvátország számára vigasznak ugyan sovány, de tény, hogy Jean Asselborn tegnap a tanácskozás előtt elmondta: „Horvátország előtt nyitva van a kapu Európa felé, függetlenül a mai döntéstől.”
Általános a félelem a „horvátdrukkerek” táborában, hogy a luxemburgiak után a britek veszik át az unió vezetését, és éppen Jack Straw brit külügyminiszter, illetőleg a Blair-kormány volt az, amely a legmesszebbmenőkig osztotta Carle Del Ponte főügyésznő Zágrábbal szembeni elégedetlenségét kifejező álláspontját.
origo.hu
A magyar vasút halálos napja: délig három végzetes ütközés történt
