Folytatódnak a megszorítások

Újabb megszorításokra készül a Pénzügyminisztérium: a tárca most készülő előterjesztése értelmében az eredetileg tervezett ötven százalék helyett csak 35 százalékot költhetnek el a minisztériumok fejezeti kezelésű előirányzataikból az első fél évben – értesült a Magyar Nemzet pénzügyminisztériumi forrásokból. A fennmaradó 15 százalékot egyelőre tartalékolniuk kell a tárcáknak, ám már most valószínű, hogy ezeket az összegeket később zárolják vagy véglegesen elvonják.

A mostani megszorításokat egyrészt a költségvetési vésztartaléknak az Európai Unió által megkövetelt felemelése, másrészt pedig az előirányzottnál lényegesen magasabb államháztartási hiány, illetve az elmaradó áfabevételek problémája magyarázza. A szigorító intézkedések miatt az egyes tárcák kifizetendő tételei teljesen átrendeződnek, amely egy pótköltségvetés szükségességének kérdését is felveti. Információink szerint a megszorítások alól mindössze a honvédelmi és az informatikai minisztérium mentesül, mivel náluk már nincs mód további „tartalékolásra”.
Lapunk érdeklődésére Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztályának helyettes vezetője elismerte, hogy a tárca valóban készít egy előterjesztést a minisztériumi kötelezettségvállalásokról, amelyet a kormány a következő hetekben tárgyal meg, ám a javaslat tartalmáról nem adott tájékoztatást. Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca szóvivője elmondta, hogy az idei büdzsé háromszoros védelmet nyújt a túlköltekezések ellen: a vésztartalékon és a maradványösszegek szigorú felhasználási követelményein túl a PM a tárcák hosszú távú fizetési kötelezettségvállalásait is külön ellenőrzi.
A költségvetés vésztartalékának múlt heti bejelentésekor Várfalvi István, a PM helyettes államtitkára annyit közölt, hogy az eddigi százmilliárdról mintegy 160 milliárd forintra növekvő tartalékképzés főként a minisztériumok fejezeti előirányzatait, így például a beruházási, területfejlesztési és informatikai támogatásokat érinti.
Emlékezetes, február elején a pénzügyi tárca elismerte, hogy a tavaly központilag zárolt pénzeknek csupán egy kis részét oldotta fel, miközben a zárolás 166,6 milliárd forintos tételével végleg csökkentették az intézmények költségvetését, azaz a zárolt összegek legnagyobb részét végleg elvonták. Az idei évre vonatkozó esetleges minisztériumi zárolásokkal kapcsolatban a pénzügyi tárca akkor azt ígérte, hogy a megszorítások elkerülésére elegendő garanciát nyújt majd az a százmilliárd forintos „biztonsági tartalék”, amelyet a 2005-ös költségvetés a nem várt kiadásokra előirányzott. Azóta ismertté vált, hogy a költségvetés vésztartaléka mégsem volt elegendő, ezért annak felemeléséről döntött a kormány.