Félő, hogy az üdülővendégeket elriasztja majd a lombkorona nélküli fák látványa. A Balaton környéki nyaralók első számú közellensége idén a gyapjaslepke lesz – mondta lapunknak a minap Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselő, a parlament idegenforgalmi bizottságának elnöke. Ez idő szerint 15 ezer hektár somogyi erdőt veszélyeztet az invázió. A szakemberek állítják: a balatoni üdülőkörzetre jellemző északnyugat–dél irányú széljárás várhatóan a továbbiakban is Somogy felé sodorja a lepkerajokat. A Kaposvári Erdészeti Igazgatóság erdőkezelési osztályvezetője, Major László szerint a veszély a Balaton déli partjának már csaknem minden erdejét érinti: nemcsak a most épülő M7-es autópálya balatoni szakaszától délre, Marcalitól Szántódig kell számolni a pusztító rajzással, hanem a gyógyvizéről híres Igalfürdő környékén és a Dráva közeli Kálmáncsa erdeiben is.
Az állami erdők tulajdonosainak sem lesz könnyű előteremteni a védekezéshez szükséges pénzt, az erdőgazdaságok költségvetésében ugyanis nem tervezhetők a permetezés milliói, ám a kisebb erdők művelői sincsenek könnyebb helyzetben.
– Ajánlatos a fatörzsről meg az ágakról drótkefével lekaparni a petéket, és rögvest megsemmisíteni, ám a magasabb fák esetében csak alpinisták vállalkozhatnának erre – mondta az erdészeti osztályvezető. Tavaly a Balaton-felvidéken ötvenezer hektáron pusztított a gyapjaslepke, a védekezés 54 millió forintba került. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter egy siófoki tanácskozáson a múlt ősszel azt mondta: „Az állami tulajdonú területeken a központi költségvetésből történik a védekezés, ám a növényvédelmi törvény azt is meghatározza, hogy a védekezést kinek és mikor kell elvégeznie, illetve annak költségét kinek kell vállalnia.” Somogyban a pénzt még nem számolják, a kártevő petecsomóinak számlálása viszont már megkezdődött. A védekezést a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság koordinálja, ám hogy jut-e majd pénz a hektáronkénti 12–15 ezer forintra rúgó hernyóirtásra, még kérdéses.
A gyapjaslepke kártétele Észak-Magyarországon a múlt évben a gyümölcsösökben még csak „észlelési szinten jelent meg”, az erdőkben viszont helyenként már tarrágást is okozott. Az áttelelő petecsomók számából és méretéből erre az esztendőre tömegszaporodásra lehet következtetni. Garai Adrienne, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat munkatársa szerint az idén nemcsak az erdőkben lesznek rágási károk, hanem a gyümölcsösökben, a zártkertekben, sőt belterületen is lehet rá számítani. A veszélyeztetett nagyobb települések között szerepel Ózd, Edelény, Putnok és Kazincbarcika, de ide tartozik Bodrogköz, Taktaköz, az egész Észak-Borsodi-dombság peremterületeivel együtt, a Bükk északkeleti része is.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében gazdálkodó Északerdő Rt. kezelésében álló 103 ezer hektár erdőnek várhatóan mintegy ötödrészét fogja érinteni a fertőzés. Gödörházi Gábor erdőművelési előadó lapunknak elmondta, hogy szalmailag a védekezés főként az utak mentén, a települések környékén és az üdülőövezetekben indokolt. Az Északerdő Rt. nem tudja a területén ehhez szükséges tízmillió forintnál nagyobb összeget kigazdálkodni. Az erdőgazdaság egyébként még a múlt esztendőben felhívta a szakminisztérium figyelmét a várható lepkeinvázióra, a levélre azóta sem érkezett válasz. Állami pénzt sem szervezésre, sem effektív védekezésre nem kapott az erdőgazdaság. Megtudtuk, hogy a megye azon negyven települése, mely a várható gyapjaslepke-invázió területére vagy peremére esik, nem kapott a megyei növény- és talajvédelmi szolgálat tájékoztató és a védekezésre felhívó körlevelén, prospektusain kívül más segítséget. Az ózdi és a putnoki polgármesteri hivatal illetékesei elmondták, hogy a lakosságot tájékoztatták a veszélyről, és saját kommunális cégüket utasították a baj elhárítására a közterületeken. Egyéb szervezési munkát nem végeztek, pénzt erre a célra nem kaptak, és saját költségvetésükből sem csoportosítottak át.
A 8-10 évente tömegesen jelentkező gyapjaslepke a múlt évben már meglepte a Veszprém megyeieket, ugyanis 2004-ben minden korábbinál nagyobb volt a pusztítás. 2003 őszén a 174 ezer hektárt kitevő erdőségekből 31 ezer hektáron figyeltek meg a fákon petecsomókat, a károsodás végül tavaly 81 ezer hektár erdőre terjedt ki. Az elmúlt őszön a megyében már 105 ezer hektár erdőterület volt fertőzött. A védekezéshez szükséges 100-120 millió forintból eddig mintegy 90 millió forint látszik biztosítottnak – tudtuk meg Vaspöri Ferenctől, az Állami Erdészeti Szolgálat veszprémi igazgatóságának vezetőjétől.
A rágáskárral sújtott hazai erdők 30-40 százalékát az elmúlt évtizedekben rendre a Veszprém megyeiek tették ki, s öt, javarészt Balaton-felvidéki gócpont (a devecseri, az uzsai, a monostorapáti, a zánkai és a pécselyi) volt eddig ismert, ahol a vidék legnagyobb összefüggő cseres és cseres-tölgyes erdei találhatók. 2004-ben 61 millió forint fölhasználásával 5400 hektár Balaton-felvidéki erdőt mentesítettek, ennek köszönhetően a tóparti erdőségek lombozata zöld maradt, míg a Déli-Bakony erdeit letarolták a kártevők. A fertőzés gyors terjedésére jellemző, hogy a rágáskár több mint két és félszeresen meghaladta a petékkel fertőzött erdők területét.
Tavaly az öt hagyományos gócpontban összeomlott a tömegszaporodás, ám a fertőzés kiterjedt az egész megyére, s ősszel a Magas-Bakony bükköseiben találták a szakemberek a legtöbb petecsomót. A Magas-Bakonyban, a Bakonyalján, a Kab-hegy északi oldalán és a Veszprém környéki erdőkben 40 ezer hektár tarrágott bükkös, tölgyes és cseres erdőre számíthatunk júniusban. 2005-ben 9900 hektár erdő környezetkímélő szerekkel való mentesítésére készülnek a veszprémiek.
Vaspöri Ferenc elmondta: a korábbi három év aszályos időjárása magyarázza a gyapjaslepke minden korábbinál nagyobb kártételét. Hogy a Balaton-felvidékről a Magas-Bakonyra is átterjedt a „lepkejárás”, a szokatlan, hosszú ideig tartó erős, déli szél okozta. Arra a kérdésünkre, hogy átfogó éghajlatváltozást jelez-e a gyapjaslepke elszaporodása, az igazgató azt válaszolta: ezt állítani még nem lehet, de erre utal az is, hogy egyre több a Földközi-tenger vidékéről fölhúzódó rovar, s lassan megszokottá válik a mediterrán világban honos kabóca balatoni nyári hangversenye.
Kirajzás nyolc-tíz évente. Az Európában és Ázsiában őshonos gyapjaslepke igazán nagy invázióit a tengerentúlon tartja nyilván a história. Etienne Leopold Trouvellot francia származású amatőr rovarász óvatlanságának köszönhető, hogy a hernyó odaát – természetes ellenségek híján – húsz év alatt vészesen elszaporodott. A rovarász kezdetben arra számított, hogy a gyapjaslepke által készített selyemmel megcsinálhatja a szerencséjét. Az öreg kontinensről áthozott rovarokból azonban megszökött néhány példány és utódaik Észak-Amerika legjelentősebb kártevőivé váltak. A hazai dráma is küszöbön áll már, hiszen legkésőbb április végén, május elején a nyolc-tíz hónapig tartó telelés után kibújnak a hernyók a fák oldalán sárgálló petecsomókból. A legrosszabbra számíthatunk, hiszen a szakmai jelentések arról tanúskodnak, hogy a „növendékek” a köréjük szőtt bunda alatt jól átvészelték a kemény fagyokat. Ha kelésük idejére kizöldülnek a fák, a szőrös rovarok maguk körül pusztítanak majd le mindent. Ha viszont nem találnak elég táplálékot, a szél szárnyán azonnal továbbállnak, és – a tavalyi példák alapján – a levegőben akár negyven-ötven kilométert is utazhatnak. Az erdészeti megfigyelőrendszer hazánkban 1961 óta jegyzi fel minden esztendőben a gyapjaslepke hernyója által károsított erdők, ültetvények területét. Az első csúcspont 1966-ban volt, ekkor közel 32 ezer hektár esett a rovarok áldozatául. A komolyabb felszaporodások egyébként nyolc-tíz évente követik egymást. Ennek a tendenciának felelt meg a legutóbbi, 1994-es invázió is, akkor 34 ezer hektárt rágtak meg a hernyók. Ezt azonban messze felülírta a tavalyi 130 ezer hektáros tarolás, a rekordban jelentős szerepet játszott a tavalyelőtti évszázados szárazság. Idén a legmértékadóbb előrejelzések szerint is duplázás várható, miközben az is valószínű, hogy további felfutás utána pár esztendeig nem várható. Ugyanis a hernyóval együtt szaporodik a természetes ellenség is, például az a miniatűr méretű parazita darázs, amelyik a gyapjaslepke petéjéhez költözik be társbérletbe, és a frissen kikelő hernyók gyors pusztulását okozza. (N. T.)
