Húsvét

Legyen most béke, fessük cirmos színűre a tojásokat, locsoljuk asszonyainkat, leányainkat! Ez most itt a húsvét, a feltámadás ünnepe, amikor Jézus értünk feszült a Golgotán.
Aztán meg miért támadnánk egymást, mikor mindannyiunknak szeretnünk kéne a túlsó oldalt? Téged is. Naiv kívánság? Lehet. Húsvét van, ha fogalmad nincs az egészről, olvasd el az Újtestamentumot, abból erőt merítesz. Amúgy a következő napokban tényleg nem egymás haját, csuháját kellene tépnünk, hanem összefogódznunk. Szeretni a másikat, öszszeölelkezni. Vajon a béke vagy a háború ünnepe lesz az idei húsvét idehaza és szerte a világban? Én a békére teszem a voksom, hagyjuk már egymást békében Irakban, a Golán-fennsíkon, mindenhol.
Vissza a húsvétra! Milyenre fessük a tojásokat?
Csak javaslatokat mondok: a nemzeti oldalé feltétlenül zöld legyen. A proletárutódok – Gyurcsánnyal az élen – okvetlenül a pirosra voksoljanak, a lazább pártoknak ott vannak a kotyvasztott színek a hupikéktől az okkersárgáig… De mit is beszélek, hagyjuk most a pártpolitikát!
Legyen ízletes a sonkátok húsvétra, dicsérjétek a főtt tojást! Ezek a fontos dolgok az életben. Húsvét van, a tojással foglalkozzunk!
Mi, fiúk, pedig locsolkodjunk! Ez a feladatunk. Tőletek, leányok, pedig festett tojást várunk…