Országaink kapcsolataiban nincsenek problémák, csak megoldatlan kérdések, szögezte le Vlagyimir Putyin, aki a párizsi négyoldalú csúcstalálkozóról hazatérőben töltött néhány órát szombaton az ukrán fővárosban. Az orosz államfő természetesnek tartja, hogy két ország, amely oly sok szállal kötődik egymáshoz, mint Oroszország és Ukrajna, bizonyos kérdések megoldásához másképpen áll hozzá, de amint azt a mostani megbeszélések is igazolták, ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kapcsolataikban problémák lennének.
Az orosz elnök, aki a „narancssárga forradalom” győzelme után először kereste fel az ukrán fővárost, elemzők szerint nem lehetett igazán „kényelmes helyzetben”, hiszen a helyi elnökválasztás meghamisított két első fordulóját megelőzően Putyin kétszer is Ukrajnába utazott, hogy a későbbi győztes és mostani vendéglátója, Viktor Juscsenko ellenfele, az akkori kormányfő, Viktor Janukovics mellett agitáljon.
Putyinnak bizonyára nem volt egyszerű találkoznia Julija Timosenko miniszterelnökkel sem, akivel szemben Oroszországban még ma is érvényben van a büntetőjogi eljárás. Igaz ugyan, hogy Viktor Juscsenko Moszkvában tett januári látogatásakor már sikerült elfogadható mederbe terelni a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó megbeszéléseket, de mivel az akkori vizit – egy nappal a megválasztott ukrán államfő hivatalos beiktatása után és egy nappal európai turnéja előtt – inkább csak protokolljellegű volt, így a konkrét lépéseket most kellett megtenniük.
*
Sikerült előrelépni – hangoztatta a két államfő a tárgyalások befejezéseként tartott közös sajtótájékoztatóján, amelyen rendkívül nyíltnak, őszintének, konstruktívnak és pragmatikusnak ítélték meg a politikai és a gazdasági szféra valamennyi területét. Megállapodást ugyan nem írtak alá, de a kapcsolatépítés új minőségi szintre emelését jelzi, hogy annak kezelésére az eddigi kormányközi vegyes bizottság helyett állami bizottságot hoztak létre Juscsenko és Putyin vezetésével, és annak általános koordinálásával a két ország nemzetbiztonsági és védelmi tanácsát bízták meg.
Juscsenko szerint Ukrajna külpolitikája nem valaki ellen irányul, és az európai választás sem alternatívaként merül fel, hiszen megmásíthatatlan tény, hogy Oroszország „örökös szomszédunk, amelyet mindig is barátunknak és stratégiai partnerünknek akarunk tekinteni”.
Sikerült az előrelépés az oly sokat vitatott energetikai együttműködés területén is. Moszkva támogatja a nemzetközi konzorcium létrehozását, mindenekelőtt pedig az orosz gáz legjelentősebb nyugat-európai fogyasztója, Németország bevonását az Ukrajna területén áthaladó tranzitvezetékek közös üzemeltetésébe. Kiemelt témaként szerepelt a tárgyalásokon a határkérdés is. A szárazföldi határvonal véglegesítése gyakorlatilag már megtörtént, az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosban viszont még nem. Kijev azt szeretné, ha maradna a volt Szovjetunió idején kijelölt határvonal, amit Putyin a maga részéről nem tekint problémának, ám megjegyezte, hogy a kérdésre csak a szakértői konzultáció után tud majd érdemi választ adni.
Putyin és Julia Timosenko megbeszélésén az ukrán miniszterelnök az egységes gazdasági térségen (JEP) belüli szabadkereskedelmi övezet létrehozását sürgette. Válaszként az orosz elnök megerősítette: a JEP-ben való részvétel semmiképpen nem gátolhatja Ukrajna közeledését az EU-hoz, mivel kimondottan gazdasági és nem politikai együttműködésről van szó, és nagyon örül annak, hogy végre személyesen is megismerkedhettek. Timosenko kormánya támogatásáról biztosította az orosz elnököt.
origo.hu
Karácsony Gergely, a főnácimester
