Kilépne Dánia az EU-ból?

Dániának ki kellene lépnie az EU-ból, ha a népszavazáson elutasítják az unió alkotmányát – nyilatkozta Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök a Die Presse hét végi számában. A konzervatív osztrák napilapnak adott interjújában Rasmussen a szeptember 27-re kitűzött népszavazást különösen fontosnak nevezte, ugyanis a huszonötök EU-alkotmányát már egyetlen tagország is megvétózhatja. A legutóbbi felmérések alapján ugyan a dánok többsége elfogadná az alapszerződést, de ahogy 1992-ben a maastrichti szerződést, úgy 2000-ben az euró bevezetését is leszavazták a dánok, amellett, hogy csak röviddel a választások előtt fordult meg a szavazatok aránya.
Hogy lesz-e európai alkotmány, az nagymértékben függ tehát Dániától, de – mint Rasmussen fogalmazott – „a dánoknál sosem lehet tudni”. A legfrissebb felmérések szerint a lakosság 46 százaléka teljesen bizonytalan az európai alkotmányt illetően, ugyanakkor 33 százalék támogatja és 21 ellenzi azt. A Jyllands-Posten című dán lap által ismertetett közvélemény-kutatás szerint a dánok kétharmada alulinformáltnak érzi magát, s a legtöbben csak az utolsó pillanatban döntenek.
Dánia már így is mentesül olyan szabályozások alól, mint a közös védelmi politika, a belügy és az igazságügy, továbbá az ország nem tartozik az euróövezetbe sem. Rasmussen ezeken túlmenően nem tud további kivételeket elképzelni, egy nemleges kimenetelű népszavazásra nem is készült fel: ekkor az egyedüli megoldás Dánia számára a kilépés lenne. Az ország szkeptikus hozzáállását a számos uniós szabály alóli mentesség mellett az is jelzi, hogy a Dán Királysághoz tartozó autonóm Grönland – egy sikeres grönlandi népszavazás után – 1985-ben ki is lépett az Európai Közösségből, az EU jogelődjéből.
Az interjúban a dán miniszterelnök szót ejtett még a „szigorú, de igazságos” bevándorláspolitikai modellről, amely nagyban hozzájárult a jobboldal februári győzelméhez. Az eleinte ellentmondásos politikát újabban a dán népesség mintegy nyolcvan százaléka támogatja.