A kínai televízióban élőben közvetített parlamenti ülésen 2896 honatya igen szavazatával, ellenszavazat nélkül fogadta el a törvényt. A voksolás eredményének kihirdetése után a képviselők tapsviharban törtek ki. A jogszabály elfogadása egyébként várható volt, hiszen a pekingi parlament rutinszerűen támogatja az ázsiai ország kommunista párti vezetése által kijelölt irányvonalat. Az Új Kína hivatalos hírügynökség szerint Hu Csin-tao (Hu Jintao) államfő-pártfőtitkár a törvény elfogadása után azonnal aláírta a jogszabály hatálybalépéséről szóló rendeletet. A törvény elfogadása előtt egy nappal az államfő azt hangoztatta, hogy a kínai hadseregnek készen kell állnia a háborúra, és a nemzet védelmének ügyét minden más dolog fölé kell helyeznie.
Bár a térséget eddig is feszültté tette a gyakran „Dávid és Góliát harcaként” emlegetett viszály, az erőszak alkalmazásának lehetősége mindeddig csak a fenyegetés szintjén hangzott el.
*
Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök a hétfői parlamenti ülést követő sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy „a törvény a békés egyesítést szolgálja. Nem Tajvan népe ellen irányul, és nem is háborús törvény” – fűzte hozzá.
Kína a polgárháború 1949-es befejezése óta de facto független Tajvant a mai napig lázadó tartományának tekinti. Peking az új törvény elfogadása előtt is rendszeresen fenyegetőzött a sziget megtámadásával, ha az kikiáltaná függetlenségét. A jogszabály a katonai fellépés engedélyezésére vonatkozó eljárást szabályozza.
Az új törvény – amelynek tervezete a múlt héten került nyilvánosságra – már elfogadása előtt széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki. Az érintett Tajvan kormánya, de Japán és Ausztrália is élesen reagált a kínai parlament által megszavazott dokumentumra. „Ez a törvény nem más, mint a háború jóváhagyása” – mondta a tajpeji kormány szóvivője, Cson Csung-taj (Cho Jung-tai). A tajvani elnök, Csen Suj-pien (Chen Shui-bian) vezette Demokratikus Haladó Párt parlamenti képviselői diktátornak nevezték Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnököt és miniszterelnökét, Ven Csia-paót, aki szerintük „bűnt követ el a Tajvani-szoroson átívelő kapcsolatok fejlesztésének megbéklyózásával”.
Japán hétfőn aggodalmát fejezte ki, hogy a kínai „elszakadásellenes törvény” hátrányosan befolyásolhatja a térség egyensúlyát. Alexander Downer ausztrál külügyminiszter reagálásában kilátásba helyezte, hogy ha egy Tajvan elleni kínai támadás amerikai válaszcsapást vált ki, kormánya konzultálni fog az Egyesült Államokkal. Azt ugyanakkor külön kérdésnek nevezte, hogy Ausztrália bekacsolódna-e egy ilyen konfliktusba.
Érdekes párhuzam, hogy a kínai parlament hétfői ülésén szintén elfogadott idei védelmi költségvetés a tavalyihoz képest 12,6 százalékkal, 244,65 milliárd jüanra (29,5 milliárd dollár) növeli az ázsiai ország katonai célú kiadásait.
Aggódik az EU. A feszültség növekedésével fenyegető egyoldalú lépések elkerülésére hívta fel az Európai Unió hétfő este Kínát és Tajvant, miután a pekingi törvényhozás elfogadta az elszakadásellenes törvényt. Az Európai Unió közleményében hangsúlyozta, hogy ragaszkodik az egy Kína alapelvéhez, valamint a viták békés rendezéséhez és a stabilitás megőrzéséhez a Tajvani-szoros két oldalán. „Az Európai Unió arra kéri mindegyik felet, hogy kerüljön el minden olyan egyoldalú lépést, amely jellegénél fogva növelheti a feszültséget” – hangoztatta a közlemény, amelyben az unió ellenezte, hogy bármilyen erőszakot is alkalmazzanak Kína és Tajvan kapcsolatában. (MTI)
