Kis országok „lázadása”

Két táborra szakadt az euróövezet a stabilitási és növekedési paktum reformja kérdésében. A maastrichti kritériumok szigorát enyhíteni akaró francia–német tengellyel szemben a „kis országok” ragaszkodnak az eredeti értékelési rendhez. A múlt hét végén a paktumhoz módosító indítványt nyújtottak be a tagállamok.

Néhány uniós tagország, köztük a két nagy, Franciaország és Németország államháztartási hiánya évek óta meghaladja az unió által előírt háromszázalékos küszöböt. Elsősorban ezek az országok kezdeményezik az ilyen esetben előírt – úgynevezett – túlzott deficit miatti eljárás reformját. A német fiskális tárca vezetője levelet írt az euróövezet pénzügyminisztereinek. Hans Eichel azt indítványozta: csak akkor induljon deficiteljárás a háromszázalékos kritériumot megsértő tagországok ellen, ha ténylegesen „súlyos hibát vétenek”. Ez konkrétan azt az elképzelést rejti magában, hogy a jövőben az eljárás megindításáról döntő miniszteri tanács ne csak „számszerű kritériumok” alapján, hanem „minőségi szempontokat” is figyelembe véve döntsön. Így például Németország esetében „enyhítő” körülményként veendő figyelembe, hogy teherviselő képessége sajátos körülményei miatt – a német egyesítés terhét még magán viseli, az uniós kasszába jelentős összegeket fizet be – korlátozott.
Azt is számításba kell venni – véli a német pénzügyminiszter –, hogy az adott ország mennyire járul hozzá az euró értékállóságának megőrzéséhez. Eichel legfontosabb szövetségese a kérdésben a szintén deficiteljárással fenyegetett Franciaország pénzügyminisztere. Hervé Gaymard elsősorban a közkiadások minőségének szempontjára – a beruházások, oktatási, kutatási-fejlesztési és védelmi kiadások –, pozitív megkülönböztetésére helyezi a hangsúlyt. Magyarország majdani megítélését is érinti az, hogy erős támogatást élvez a szociális rendszerek átalakításából származó speciális terhek, így például a magán-nyugdíjpénztári befizetések jóindulatú megítélésére vonatkozó javaslat is.
Egybehangzó tudósítások szerint a fenti elképzelések a kis országok heves ellenállásába ütköztek. Az ellentábort, amely a Financial Times szerint Ausztriát, Dániát, Finnországot, Svédországot, Hollandiát és néhány új tagállamot foglal magában, Karl Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter vezeti, aki – lényegében kitartva a jelenlegi gyakorlat fenntartása mellett – azt javasolja, hogy a háromszázalékos küszöb be nem tartása automatikusan vonja maga után, úgy, ahogy eddig, a deficiteljárás elindítását. Csak az eljárás végén legyen lehetőség a német–francia tengely által javasolt szempontok figyelembevételére.