A változások lényege az, hogy az eurót sajátként használó országok gazdasági nehézségek esetén az eddiginél szélesebb teret kaphatnak átmeneti államháztartási nehézségeik rendezésére, anélkül, hogy szabálysértési eljárással sújtanák őket, de a fellendülési időszakokat jobban fel kell használniuk a költségvetési deficit csökkentésére. Hazánk és a nyugdíjreformot már elindító országok számára a legfontosabb fejlemény, hogy ezentúl ötéves átmeneti időre, egyre csökkenő mértékben ugyan, de államháztartási bevételként számolhatók el az állampolgárok magán-nyugdíj-pénztári befizetései, ami javít a GDP-arányos hiány egyenlegén.
Eldőlt az is, hogy a képviselők egyelőre nem szavaznak a szolgáltatási direktíva esetleges módosításáról, ezzel ugyanis meg akarják várni az EU alkotmányáról május végén tartandó francia népszavazás eredményét. A szolgáltatások liberalizációját megcélzó irányelvjavaslat, legalábbis ellenzői szerint, szociális dömpinghez vezet, magyarán az olcsó kelet-európai munkaerő kiszoríthatja a nyugati országokét a piacról. Párizs emiatt a direktíva teljes átdolgozását követeli, Göran Persson svéd miniszterelnök pedig egyenesen visszavonná azt. A témával kapcsolatban Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke jelezte: készek a reformokra, de a teljes visszavonás gondolatát elvetik.
Orbán Viktor az Európai Néppárt összejövetele után elmondta: továbbra is támogatást nyújtanak Horvátország tagsági törekvéseihez, és azt szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság ne Carla del Ponte hágai főügyész jelentése alapján, hanem egy külön monitoringtestület munkája alapján ítélje meg Zágráb együttműködési készségét.
origo.hu
Itt van Orbán Viktor sistergő válasza a hungarofób Manfred Webernek
