Narancs után tulipán?

A „rózsás”, majd a „narancsos” után közeleg a „tulipános” forradalom. Valójában ez a tétje a kirgizisztáni parlamenti választások második fordulójának, amelynek kimenetelét nem csupán Aszkar Akajev elnök, hanem közép-ázsiai társai is izgatottan figyelik.

Feszült légkörben és minden korábbinál nagyobb érdeklődés mellett zajlott tegnap a kirgiz parlamenti választások második fordulója, amelynek eredményét próbaértékűnek tartják az októberben esedékes államfőválasztás előtt. Az ötmilliós közép-ázsiai ország választópolgárainak 43 parlamenti képviselői mandátum sorsáról kellett tegnap dönteniük, a 75 fős parlament 31 helye a február 27-i első fordulóban ugyanis már „gazdára talált”, egy választókörzetben pedig márciusra halasztották a voksolást. A tét nem kevesebb, mint a Szovjetunió felbomlása óta uralkodó Aszkar Akajev elnök fémjelezte elit politikai jövője, így aztán a voksolás eredményét próbaértékűnek tartják az októberben esedékes államfőválasztás előtt. Akajev az alkotmány értelmében már nem jelöltetheti magát újra, az ellenzék szerint a mögötte álló erők győzelmével azonban módosíthatja az alaptörvényt. Az újabb posztszovjet fordulatra játszik az Oroszország és elsősorban Kína közelsége miatt a térségben – geostratégiai szempontból nem elhanyagolható fontosságú országban – katonai bázissal rendelkező Egyesült Államok is, amely érzékelhető a grúziai és az ukrajnai forgatókönyvek vissza-visszaköszönésében is.
Mindezek fényében tehát nem meglepő, hogy a választás igencsak feszült légkörben zajlott. Aszkar Akajev államfő ellenzéke szerint az első fordulóban csalások történtek, ezért az elmúlt két hétben Kirgizisztán számos városában megmozdulásokon, vagy az Os-Biskek főközlekedési út lezárásával követelték a választási csalások leleplezését és Akajev távozását. A Kurmanbek Bakijev exkormányfő és a volt külügyminiszter Roza Otunbajeva vezette ellenzék a napokban a parlament rendkívüli ülésén kívánta előterjeszteni az elnökválasztás előrehozására vonatkozó javaslatukat, a parlament épületét azonban tatarozás miatt bezárták.
Szakértők szerint a térség legliberálisabb országának tartott Kirgizisztánban az események alakulása Közép-Ázsia más államai szempontjából is példaértékű lesz.