Szaft

Jelentem, hogy a Méhkas fedőnevű akciót végrehajtottam, vagyis sikeresen bejutottam a vasárnap este lezajlott első magyarországi tartótiszt–besúgó–besúgott találkozóra, ahol jelen volt A. B. tartótiszt (nyugdíjas őrnagy, jelenleg amatőr méhész), Áfonya fedőnevű egykori ügynöktársam, (beszervezése idején a k.-i városi tanács munkaügyi előadója), valamint négy célszemély: Sobri és Kecskeszakáll volt egyetemi oktatók, Rézgálic (vegyészmérnök) és Hajzselé (férfifodrász, egykori szamizdatárus).
A konspiráció a terv szerint történt, vagyis P. százados a zöldségraktáron át bevitt a személyzeti öltözőbe, ott kaptam meg a fekete nadrágot, a csíkos mellényt, a fehér inget, a lakkcipőt és a csokornyakkendőt. Pincérnek öltözve jutottam be a Grand Hotel nagyszálló különtermébe. Az akció hitelessége érdekében részt vettem az előétel (libamájszelet salátalevélen), majd a csészébe tálalt erőleves kihordásában. A desszert (somlói galuska) felszolgálásánál is lett volna szerepem, de a sajnálatos események ezt meghiúsították. A főételt a hivatásos pincérek szervírozták, de akkor mint borfiú jelentem meg az asztalnál.
Jelentem, az előétel, valamint az erőleves elfogyasztása közben rendkívüli esemény nem történt. A felek indulatok nélkül beszélgettek (két alkalommal visszafogott nevetést észleltem), majd körbeadták azokat a fényképeket (5-7 darab, a pontos számot nem tudtam megállapítani), amelyeket Rézgálic vett elő a széke alá helyezett bőrtáskából. A felek hosszan nézegették a fotókat. A. B. egy alkalommal ököllel az asztalra csapott, de a többiek megpróbálták csitítani.
Még a főfogás (vadas marha zsemlegombóccal) tálalása előtt Áfonya ügynöktársam felállt az asztaltól, és a mosdóba távozott. A. B. követte, és miközben kollégám vizelt, hátulról brutálisan térdhajlaton rúgta, majd égő cigarettáját megpróbálta eloltani a piszoár mellé rogyott Áfonya ügynök (kopasz) fején. Mint megtudtam, a tettlegesség azért történt, mert A. B.-nek a tudomására jutott, hogy beszervezett ügynöke hivatalos felhatalmazás nélkül, többnyire a konspiráció minimumát is mellőzve megfigyelés alatt tartotta A. B. feleségét (második házasság, dekoratív, festett szőke). Utóbb aztán felfedte magát
A. B. -né előtt, eleinte külvárosi presszókba jártak, majd másfél éven keresztül (1981–82-ben), hetente többször szexuális gyönyörszerzést kezdeményezett az asszonynál egy használaton kívüli trafóházban, Rákospalotán. (Három alkalommal a Csillag moziban is!)
Az ügyben fegyelmi vizsgálat indokolt, de ennek eldöntését feletteseimre bízom. Megtudtam továbbá, hogy a kényes eset, amely sajnálatosan rossz fényt vet az egész hálózatra, éppen a Rézgálic által megmutatott fényképek alapján derült ki. Jelentem, a fotókat maga a célszemély készítette szovjet gyártmányú Zenit géppel, ugyanis miután észrevette, hogy megfigyelés alatt áll, hallatlan ravaszsággal és példátlan arcátlansággal maga is megfigyelővé vált. Ha ideje engedte, a teljesen gyanútlan Áfonya nyomába eredt, és puszta szórakozásból műkedvelő jelentéseket firkált, sőt lesből lefényképezte a trafóház előtt pásztorórára készülődő párocskát.
Jelentem, most következik a lényeg! Áfonya ügynöktársam nyolc perc elteltével tért vissza az asztalhoz. Az arcán semmiféle érzelem nem látszott. Mosolyogva gyűrte a nyakába a szalvétát, köszöntésre emelte a borospoharát, aztán felszólította a többieket, hogy bátran lássanak hozzá az időközben feltálalt vadas marha elfogyasztásához. Ekkor Sobri, Kecskeszakáll, Rézgálic és Hajzselé egyszerre, szinte vezényszóra kapták fel a tányérjukat, és azok tartalmát A. B. tartótiszt, illetve Áfonya ügynök fejére borították. Nevezettek haját, arcát és ruháját ellepte a barna szaft, a marhaszelet a vállukon, a zsemlegombóc az ölükben pihent. Jelentem, elszomorító látványt nyújtottak.
A négy célszemély a cselekmény után sietve távozott a helyszínről.
A napnál világosabb, hogy összehangolt, óramű-pontossággal végrehajtott akciónak voltam szemtanúja, ráadásul az utóbbi napokban több megbízható forrásból is arról értesültem, hogy a jövőben fel kell készülnünk hasonlóan aljas és alattomos túlkapásokra.
Úgyhogy éberség! Háromszoros éberség!