Kuncze Gábor, a régi-új elnök és az őt támogató vezető pártpolitikusok – mint például Magyar Bálint és Pető Iván – is az egység megteremtését tűzték ki célul. Szavaikból az is érződött, hogy az egységet akár a párton belüli ellenzéknek számító, Fodor Gábor köré csoportosuló tagság mellőzésével érnék el. Kuncze Gábor beszédében megüzente, hogy aki nem látja az SZDSZ utóbbi időben elért sikereit, az politikailag vak, aki meg nem akarja látni, az nem mond igazat. Elmondta: nem tűri el a jövőben „a romboló kiszivárogtatást” és az „alaptalan vádaskodásokat”, nem engedi, hogy ha a párt sikert ér el, akkor „a rosszkedvű kisebbség terrorizálja a többséget”.
Fodor Gábor, aki Kuncze Gábor 447 voksa mellett 201-et szerzett – míg Kis Zoltán 49-et – az SZDSZ megújulását szorgalmazta nemzedékváltással egybekötve. – Az SZDSZ elmenekült programja végrehajtása elől, a párt vezetését egy elnöki kabinet vette át – hangsúlyozta Fodor, aki szerint az emberek a szabad demokratákról sem gondolnak mást, mint hogy csak a zsebük vezeti őket. – Új normákat kell állítanunk önmagunk elé, hogy elhiggyék nekünk, komolyan gondoljuk a közélet megtisztulását. Aki ezeket a normákat megszegi, azzal nem lehetünk szolidárisak – közölte az alulmaradt elnökjelölt. Feltette a kérdést: lesz-e ereje a pártvezetésnek kitartani jövőre is a választásokon való önálló – s nem az MSZP-vel közös listán – indulás mellett? Kuncze Gábor erre úgy reagált, hogy lesz.
Bauer Tamás úgy fogalmazott: a Kuncze-féle pártvezetés ártott Magyarországnak, ártott az ország gazdasági helyzetének, alkotmányos és erkölcsi állapotának. Jelenlegi állapotában ilyen pártra Magyarországnak nincs szüksége – mondta. Kuncze erre úgy válaszolt Bauernak: a „jelenlegi állapotodban a SZDSZ-nek meg rád nincsen szüksége”. A felszólalók beszédének többségénél a Fidesz is téma volt, amelyet kádáristának és erősen nacionalistának titulálták. Eörsi Mátyás szerint ma az – MSZP-vel hosszú ideje szorosan együttműködő – SZDSZ az egyetlen antikommunista párt. Szombaton az ügyvivői testületbe választották a küldöttek többek között Fodor Gábort, Pető Ivánt, Demszky Gábort, Magyar Bálintot és Kis Zoltánt is.
Fidesz: elszalasztott alkalom. Az SZDSZ szombati tisztújító küldöttgyűlése megfelelő alkalmat teremthetett volna arra, hogy a kisebbik kormányzó párt végre szembenézzen az elmúlt esztendő botrányos ügyeivel, amelyek a párt vezető politikusaihoz fűződtek – vélekedett a szabad demokrata kongresszusról Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Az emberek ugyanis a mai napig nem tudhatják, mit értett Medgyessy Péter azon, hogy az „SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel” – áll a szóvivő közleményében. A polgároknak azonban csalódniuk kellett – szögezte le Révész Máriusz, megállapítva: Kuncze Gábor újraválasztásával egyértelművé vált, hogy az SZDSZ nem is kívánja tisztázni zavaros ügyeit.
Gyurcsány segítséget kért. Gyurcsány Ferenc levélben üdvözölte az SZDSZ küldöttgyűlését. A dokumentumban többek között arra kérte a kisebbik kormánypártot, hogy együtt védjék meg alkotmányos alapjogaikat, a szabad szóláshoz és véleménynyilvánításhoz való jogot. „Nekünk, demokratáknak meg kell mutatnunk azt, hogy a harmadik köztársaságban nem a sípok, dobok és üvöltések, hanem az értelmes emberi szó és gondolat szabadságát értjük-e alapjog alatt.” Répássy Róbert szerint több mint furcsa, hogy egy olyan kormány feje beszél erről, amely regnálása alatt eddig egy tucat alkotmánysértést követett el. A fideszes politikus úgy látja, Gyurcsány áldozatnak mutatja magát, valójában azonban sértéseivel és tetteivel folyamatosan provokálja a különböző társadalmi csoportokat.
Tiltakozás a helyszín miatt. A Fidesz közleményben tiltakozott az SZDSZ-küldöttgyűlés helyszíne miatt, amely a Szegedi Tudományegyetem épülete volt. Gyimesi László szegedi fideszes politikus emlékeztetett, az egyetem rektora korábban úgy nyilatkozott, hogy a pártpolitikának nincs helye az intézmény falai között. Hozzátette: 2004 novemberében Szabó Gábor rektor a jobboldali politikától való elzárkózás jegyében nem járult hozzá, hogy Schmitt Pál Dugonics téren elhangzott beszédének hangosításához az egyetem főépülete áramot biztosítson, és Szijjártó Pétert sem engedte be az egyetemre. „Tiltakozunk az ellen, hogy hazánk egyik legjobb hírű egyetemének vezetője – aki egykoron SZDSZ-es országgyűlési képviselőjelölt volt – kettős mércével méri a magyar politikai élet szereplőit, elveszítve ezzel pártatlanságát!” – áll az ellenzéki párt közleményében.
Giró-Szász András szakértő: Kuncze Gábor újbóli megválasztása azt jelenti, hogy a párt értelmiségi és gazdasági holdudvara nem támogatta az SZDSZ politikai arculatváltását. Ennek oka lehet, hogy a szabad demokraták viszonylag kicsi társadalmi támogatottságához jelentősebb politikai és gazdasági befolyás társul, és az új arcok előtérbe kerülése hatalmi újraelosztást eredményezhetett volna. Politikai irányváltásra ennek ellenére szüksége van a pártnak, amely a liberális üzeneteket kisajátító Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki tevékenysége óta válságban van. A jövőben várhatóan szűkebb értelemben vett liberális kezdeményezések, mint amilyen az abortusz és az egyneműek házasságának kérdése, kerülhetnek előtérbe az SZDSZ-nél. A cél az MSZP-től való különbözőség szemléltetése, amelyet a névváltoztatás is demonstrál.
Ágh Attila Politológus: A névváltoztatás ma minden pártnál „meglévő járvány”, gondolok itt arra, hogy a hírek szerint az MDF a konzervatív, a Munkáspárt pedig a kommunista jelzőt szeretné beemelni a párt nevébe. Kuncze Gábor újbóli elnökké választásával ekkora szavazatszámmal a papírforma jött be. Az SZDSZ nem változtatott az eddigi csapaton, ez abba a folyamatba illeszthető bele, hogy a pártok a jövő évi választások előtt rendezik soraikat. A kisebbik kormánypárt az MSZP kérésének megfelelően nem nevezte meg köztársasági elnökjelöltjét annak kongresszusa előtt, de a közeljövőben szóba kerül még hat-nyolc olyan tisztség (például három alkotmánybíró, ÁSZ-alelnökök, főügyész, főpolgármester-jelölt), amelyről a két pártnak egyeztetnie kell. A világ legtermészetesebb dolgának tartom, hogy két koalíciós párt megállapodik ezekről.
