Széchenyi-kártya: csalók is megjelentek

A legtöbb nem fizető vállalkozó az egymillió és az ötmillió forint értékű Széchenyi-kártyák tulajdonosai közül került ki. A tízmilliós kártyát igénylők között pedig okirat-hamisító szélhámosokkal is találkoztak a kibocsátók. A rossz adósok listája – jogszerűen – a konstrukció honlapján olvasható, ám rövidesen a napilapokban is közzéteszik a neveket.

A Széchenyi-kártya-hitelkonstrukcióban részt vevő rossz adós vállalkozások neve, székhelye, tevékenységi köre, valamint a tartozásuk összege olvasható a kártya honlapján. Számuk kilencven. Az ötmillió forintnál nagyobb tartozást felhalmozó renitensek száma 23, az egymillió alattiaké 26. A legnagyobb tartozás 5,35 millió forint. – A közzétételhez megvan a jogunk, sőt rövidesen napilapokban is megjelentetjük a nem fizetők nevét. A pénzt felvevő személyes garanciát vállal, s az elsők között írja alá a szerződés azon részét, amelylyel a nem fizetés esetén e retorziót vállalja. Az ombudsman sem talált ebben kifogásolhatót – mondta Krisán László. A kártyakibocsátást koordináló Ka-Vosz Rt. vezérigazgatója aláhúzta: a napilapokban való megjelentetésről a közgyűlés döntött, a tisztességesen fizető ügyfelek és az állam pénzével ugyanis senki nem „játszhat”, s ez szükséges a fizetési fegyelem betartása és a tisztességtelen vállalkozók kiszűrése érdekében. Krisán arra a kérdésre, hogy a tízmilliós kártya tavaly nyári megjelenésével párhuzamosan nem nőtt-e a szélhámos cégek megjelenése, azt felelte, hogy bebukás inkább az ötmilliós kártyák esetében jellemző. A tízmilliós hitelkeret esetében viszont a kártyaigénylések során csalókkal is találkoznak, akik okirat-hamisítással próbálnak meg a pénzhez hozzájutni. Volt olyan, aki nullás APEH-igazolást, mások hamis mérleg- vagy céges adatokat közöltek. Ezek az esetek a rendőrségen érnek véget. Krisán ismertette: a konstrukció rendkívül sikeres. Eddig 43 ezren igényeltek kártyát, 30 ezer már az ügyfeleknél van.
Ismeretes, hogy beszerzési klubként is működik januártól a Széchenyi-kártya, amellyel a vállalkozók számos termékhez és szolgáltatáshoz jóval kedvezőbb áron juthatnak hozzá, mint egyébként. A Széchenyi-kártya-konstrukció kialakítását és bevezetését Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke kezdeményezte, amit a Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is támogatott. Forrásokat először az Orbán-kabinet biztosított hozzá, míg az első plasztiklapokat a jelenlegi kormányzati ciklusban adták át. A konstrukció rulírozó jellegű, vagyis az elbírált hitelkeret összegéig – maximum tízmillió forintig – a pénzzel a vállalkozás bármikor szabadon rendelkezhet. A hitelfelvételhez készfizető kezességvállalás is szükséges.