Tokaji nem vádaskodik

Ha ő maga nem lenne az egyik legintelligensebb magyar hokis, akkor most biztosan dúlna a vihar körülötte. Tokaji Viktor, a Dunaújváros-Invitel kedd este megsérült válogatott hátvédje azonban nem hibáztat senkit, legfeljebb mérgelődik a maga csendes, nyugodt stílusában. Pedig kulcscsonttöréssel és vállizomszakadással az idény két legfontosabb eseménye, a bajnoki döntő és a világbajnokság előtt éppenséggel kiálthatna bűnbak után.
Tokaji a kedd esti FTC–DAC bajnokin sérült meg, amikor a 17. percben Rob Niedermayer, a zöld-fehérek kanadai világsztárja a palánkra szorította. Irgalmatlan, magyar pályán talán még sohasem látott erejű ütközés volt. És szabályos. A pártatlan többség már akkor is így látta, s ezt Beck Péter, a játékvezetői testület elnöke az esetről készült televíziós felvételek megtekintése után tegnap meg is erősítette. A súlyos sérülést alighanem az okozhatta, hogy Niedermayer 188 cm és 93 kg, továbbá hihetetlenül gyors és technikás, Tokaji pedig „csak” 182 cm és 81 kg, s hiába az egyik legjobb magyar hátvéd, nincs hozzászokva az NHL-ből ismert keménységhez. Ám mivel látszólag ártalmatlan szituációban történt az eset – Niedermayer úgy három méterről korcsolyázott neki a sarokban a koronggal bíbelődő Tokajinak –, a „pártosak” szerint kellett lennie előzményének. „Niedermayer szándékosan tette tönkre Tokajit. Pénteken Strudwick csinálta ugyanezt Ocskayval. Két meghatározó válogatott játékosunk dőlt ki a világbajnokság előtt. Kellett nekünk ez a két kanadai?” – mondta elkeseredetten és felháborodottan Takács Endre, a DAC szakosztályvezetője közvetlenül a meccs után. „Tokaji kóstolgatta Niedermayert, az ütközés előtt fél perccel is szórakozott vele, ez lett belőle” – hangzott a kanadai sztárok kísérőjének válasza.
Aki nyomon követi Nidermayer és Strudwick magyarországi útját, az nehezen feltételezi a szándékosságot. A két klasszis inkább kerüli az összeütközéseket, viszont nem bújhat ki a bőréből, a Borsodi Liga bármennyire is más, mint az NHL. Tokaji pedig, miként a bevezetőben utaltunk rá, nemhogy alattomos, provokatív játékosnak nem nevezhető, egyenesen ő az egyik legsportszerűbb az egész mezőnyben. Ezért a két érintett véleményére is kíváncsiak voltunk. Niedermayer, aki csak a találkozót követően értesült Tokaji sérüléséről, a következőket mondta: „Nagyon sajnálom. Soha senkinek nem akartam szándékosan sérülést okozni. Remélem, minél hamarabb meggyógyul.”
„Nem feltételezek szándékosságot – kezdte a dunaújvárosi hátvéd, akit kedden rögzítőkötéssel láttak el, tegnap Székesfehérváron megvizsgáltak, ma pedig meg is műtenek. – Szerencsétlen kimenetelű ütközés volt. A lehető legrosszabb testhelyzetben voltam. A vállaimmal merőlegesen a palánkra, ráadásul kicsit összegörnyedve, mert a korongot próbáltam megjátszani. Az utolsó pillanatban vettem csak észre, hogy valaki közeledik, de ekkora erejű ütközést még sohasem kellett elszenvednem. A kulcscsontom jobban fáj, de az hamarabb meggyógyul, a vállizomszakadás veszélyesebb. Az bánt az egészben a legjobban, hogy lemaradok az idény két legfontosabb eseményéről, a bajnoki fináléról és a világbajnokságról.”
Ez minden magyar hokirajongónak fáj, de mást nem tehetünk, mint jobbulást kívánunk. A békesség kedvéért remélhetőleg ezt Niedermayer is megteszi személyesen.