Ügynökvád a szlovák parlamenti elnök ellen

Megdöbbenést váltott ki a hír, miszerint Pavol Hrusovsky, a szlovák parlament és a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke „ügynökjelöltként” szerepel a Nemzet Emlékezete Intézet listáján. A tényt maga az érintett jelentette be. Hrusovsky azzal védekezett, hogy az egykori csehszlovák törvény értelmezése szerint nem tekinthető az egykori titkosszolgálat „külső” munkatársának.

Tovább bővítette a kérdések sorát a házelnök esete, amelyek a volt titkosszolgálati dokumentumok, illetve azok kezelése körül eddig is felmerültek már. A Nemzet Emlékezete Intézet nem az ügynökök listáját teszi közzé, hanem azoknak az aktáknak a jegyzékét, amelyek a volt titkosszolgálat archívumából kerültek a kutatóközpontba. Pavol Hrusovskynak azonban nincs aktája, mivel azt még 1989 decemberében, tehát közvetlenül a rendszerváltás után megsemmisítették. Hogy ilyen körülmények között miként lehet az intézet listáján Hrusovsky aktája, és miként állapítható meg, hogy együttműködött-e a titkosrendőrséggel – azt változatlanul nem tudni.
A vádaskodások után megszólalt a hét egyházat tömörítő Ökomenikus Tanács, amely arra kérte a parlamentet, módosítsa a Nemzet Emlékezete Intézetről szóló törvényt úgy, hogy további listák már ne jelenjenek meg, ellenben az érintettek számára – üldözöttek és üldözők – maradjon nyilvános az archívum, hogy az igazság kiderülhessen, hogy „ne a társadalmi megújulást veszélyeztető feszültségforrások szaporodjanak”. A vezető politikusok szerint – érdekes módon – elsőként Vladimír Meciar támogatta a tanács kérését. A jelenleg legnépszerűbb politikus, Robert Fico még ennél is tovább ment, amikor elmondta: az egykori titkosszolgálat dokumentumaival annyiszor és annyian manipuláltak az elmúlt tizenöt évben, hogy teljesen hiteltelen minden, ami manapság megjelenik. A Magyar Koalíció Pártja – sok más szakemberrel egyetértésben – azt szeretné, ha az egykori törvényhez hasonló jogszabály születne. Ez nemcsak a volt ügynököknek szabna korlátokat bizonyos tisztségek betöltése során, hanem a titkosszolgálatokat működtető kommunista hatalom vezetőinek is. Vladimír Palko belügyminiszter, a Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke úgy véli, „nem a listák közzététele, azok hitelessége vagy hiteltelensége a fő kérdés, hanem az, hogy továbbra is működhet az a kommunista párt, amely több mint negyven évig taposta az emberi méltóságot, s bűntelenül élvezi a demokrácia vívmányait”.