Különösen az ország keleti végében okoz nagy gondot a tárca késlekedése. A Beregben, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park minősítése szerint a terület igen jelentős hányada ősgyep, mocsár, illetve érzékeny természeti adottságú termőhely. A három kategóriából csak az utóbbi művelhető, az is csak meglehetősen komoly korlátozásokkal. Az unióban az erre vonatkozó előírásokat szigorúan betartatják, ugyanakkor támogatással kompenzálják azt, hogy e területeken kötelező az ugaroltatás, ami évről évre jelentős jövedelemkiesést okoz a gazdáknak.
Gajdos Attila beregdaróci gazda 150 hektáron gazdálkodik, s ebből harmincra pályázott. 1,2 millió forintra számítana, hogy a pályázatában vállaltak szerint az általa korábban is termelt napraforgó és zab mellett tizenegy hektáron pillangósokat vethessen el.
– Mivel nem tudom, támogatják-e a kevesebb haszonnal járó vetésforgó bevezetését, azt sem tudom eldönteni, milyen vetőmagot vásároljak – mondja. – Pedig ha most nem veszem meg a napraforgót, zabot, akkor később csak jóval drágábban jutok hozzá, ráadásul könnyen lehet, hogy az a minőség, amit megszoktam, már nem is lesz kapható, ahogy erre már nem egyszer volt példa.
A beregdaróci gazda már kétszer pályázott agrár-környezetgazdálkodási támogatásra, ám egyszer sem nyert. Tavaly nagyon rosszul járt, mert számítva a környezetkímélő termelést ösztönző pénzre, nem adta be a kérelmét a területalapú támogatásra, így két szék között a pad alá esett.
Vas Albert gulácsi termelő szintén teljes bizonytalanságban van, ráadásul neki 280 hektárja bánja az agrártárca halogató magatartását. Csaknem 15 millió forint támogatásra számítana és minél előbbi információra, hogy be tudja szerezni a lucerna, a csillagfű és a borsó vetőmagját. Ha nyer is a pályázaton, akkor már nagyon késő lesz. A borsót ugyanis legkésőbb április elején vetni kell. A tavaly ősszel intervencióra felajánlott 800 tonna kukoricájából még csak most vettek mintát, ami azt jelenti, hogy a tavaszi munkák indításához ebből sem lesz biztosan egy fillér sem. – Lassan úgy áll a dolog, hogy jobban jártam volna, ha intervenciós felajánlás helyett eladom mázsánként kétezer forintért a gép mellől a kukoricát. A tárolási költségek ugyanis teljesen elviszik a hasznot. Igazán nem tudom, miből kezdjek természetbarát gazdálkodásba – fejtette ki Vas Albert.
Hasonló helyzetről számol be a tarpai Guti Rudolf is, hozzáfűzve, ő nem csak egy lábon áll, építőiparral és közúti fuvarozással is foglalkozik. Így könnyebben viseli az agrártárca működési zavarait. 180 hektár szántóval és 17 hektár gyümölcsössel pályázott, s több mint húszmillió forint támogatásra számítana. Minden nehézség ellenére lát ebben a termelési módban fantáziát: tavaly és tavalyelőtt nyert is rá támogatást. Nem véletlenül járt a szükséges képzésekre, hogy megtanulja, milyen gyomirtót lehet alkalmazni, illetve hogyan kell a madárpihenőket kialakítani a gyümölcsösöknél. Ez a gazdálkodás azonban nagy jövedelemmel nem kecsegtet. Mert ha megkapja is a teljes összeget, és minden szükséges beruházást, beszerzést megvalósít, egymillió forint haszon marad rajta. Támogatás nélkül tehát öngyilkosság belevágni. A legszebb az egészben, hogy Guti Rudolf a tavalyi pályázatról a jelek szerint csak áprilisban értesül, miközben az ideit már e hónapban be kell adni. Ez az eljárás a termelő szerint a 22-es csapdájához hasonlít.
ICEG-bírálat. A magyar mezőgazdasági támogatási rendszer legfőbb hátránya, hogy ártámogatásokra alapul, amelyek nagy része az adófizetőktől áramlik a mezőgazdaságba, és nem ösztönöz hatékony termelésre. Az ágazat versenyképességén a termőföldpiac megnyitása javíthatna – áll az ICEG (International Center for Economic Growth) Európai Központ legfrissebb tanulmányában.
origo.hu
Erős üzenet a lobbinak, hogy már a Publicus szerint sem kérnek a magyarok Pride-ból
