Vörös kilátások Moldovában

Elmaradt a narancssárga forradalom a Romániával szomszédos Moldovai Köztársaságban, mivel – a tizennégy éves állam történetében először – a jelenlegi politikai vezetésnek sikerült újabb ciklus erejéig átmentenie hatalmát. A vasárnap rendezett parlamenti választásokon a moldovai Kommunista Párt megszerezte a voksok 46,11 százalékát (55 mandátumot), rajta kívül pedig még két politikai alakulatnak sikerült teljesítenie a hatszázalékos parlamenti küszöböt.

Tegnap a chisinaui választási bizottság a mintegy másfél millió érvényes szavazat megszámlálása után közölte: második helyen végzett a Demokratikus Moldova Blokk (BMD) a voksok 28,41 százalékának besöprésével, míg a román érzelmű Kereszténydemokrata Néppártra (PPCD) 9,7 százaléknyian szavaztak. A választásokon egyébként a 4,5 millió lélekszámú Pruton túli ország állampolgárainak 63,71 százaléka jelent meg, és a részvételre nagyban rányomta bélyegét, hogy a chisi-naui hatóságok külföldön csupán egyetlen helyen, a diplomáciai képviseleteken nyitottak szavazóhelyiséget. Mindez óriási nemtetszést váltott ki a Moldova határain kívül tartózkodó besszarábiaiak (az ország történelmi elnevezése) részéről, hiszen becslések szerint több százezren dolgoznak vagy tanulnak külföldön.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgy ítéli meg, hogy a moldovai választások „nagy vonalakban” megfeleltek a szervezet és az Európa Tanács előírásainak, nem észleltek csalásokat, egyedül a választási kampánnyal kapcsolatban merültek fel aggályok.
Kovács Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője – aki EBESZ-megfigyelőként kísérte figyelemmel a megmérettetést – lapunknak elmondta, a kampányban nem volt lehetősége valamennyi politikai pártnak ismertetni programját a médiában a választók előtt, mivel a sajtó többnyire a hatalom eszközévé vált, sőt a helyhatósá-gok durván beavatkoztak a korteshadjáratba. Emiatt az EBESZ javaslatot tett a moldovai választási törvény módosítására.
A kommunisták azonban nem szereztek az új államfő megválasztásához szükséges többséget a 101 fős parlamentben, ezért szövetségesre kell találniuk. Az újabban nem Moszkva, hanem Európa felé kacsingató Voroninék számára az tűnik járható útnak, ha képviselőket próbálnak „átcsalogatni” a BMD-ből. Iurie Rosca, a PPCD elnöke tegnap lapunknak leszögezte: pártja semmiképpen sem lép koalícióra a kommunistákkal, alakulata tíz százalék alatti teljesítményét pedig a „Voronin-diktatúra” pártállami nyomásgyakorlásával magyarázta. Rosca és Serafim Urechean BMD-elnök egyaránt meglebegtette az előre hozott választások lehetőségét.

---