Fogalomtisztázással kezdte tájékoztatóját tegnap az adóreform-bizottság elnöke: Akar László szerint a javaslatcsomag egyrészt azért reform, mert a GDP négy százalékát érinti, másrészt azért, mert megvalósítása egyéb területeken is komoly változásokkal járna.
A bizottság két forgatókönyvet vázolt fel. Az első szerint három év alatt megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, az szja 18 százalékos alsó kulcsa évi 2,5 millió forintos jövedelemhatárig tolódik ki; ezt az összeget az önkormányzatok kapnák. Az iparűzési adót átmeneti plusznyereségadó váltaná fel; ezt a második verzió egy értékalapú telek-, illetve ingatlanadóval kombinálja. Ha a kormány a második alternatíva mellett dönt, három év múlva alacsonyabb lesz a nyereségadó, s az szja-rendszerben 1,5 és 2,5 millió forintos éves jövedelem között 25 százalékos kulcsot vezet be.
*
Akar László kiemelte: két és fél millió forintos jövedelemhatár felett szűnjenek meg a kedvezmények, melyeknek az öngondoskodás segítésén kívüli elemeit a bizottság amúgy is helyteleníti. Így ha a kormány elfogadja a szakemberek javaslatait, eltörlik majd a fogyasztáshoz kapcsolódó kedvezményeket, a Sulinet programot, kifuttatják a lakáshitelezés adótámogatását, és limitálják a felvehető egyéb támogatások körét. Draskovics Tibor pénzügyminiszter azt ígéri, hogy az Országgyűlés még a tavaszi ülésszakon tárgyalhat a bizottság javaslatairól.
Elégedetlen a javaslatcsomaggal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Kizárt, hogy csökkenjenek a vállalkozók terhei a reform következtében, a költségvetés szűk mozgástere miatt csak az adók átszabásáról van szó – mondta tegnap Parragh László. Az adóreform-bizottság javaslataira reagálva a kamara elnöke aláhúzta: a kormány a bevételekről nem mondhat le, így adócsökkentésről nem lehet beszélni mindaddig, míg a kiadásokat nem mérsékelik. A kormány kezdje el csökkenteni kiadásait. Az adó- és járulékrendszer átalakításához pedig átfogó államháztartási reformra van szükség. Aláhúzta: a most megfogalmazott javaslatok összességében nemhogy enyhítenék a terheket, hanem többletterhek belépésére, egyszerűsítés helyett bonyolultabb szabályozásra lehet számítani. Ezek között az újabb helyi adókat, a társasági pótnyereségadót, a munkáltatói járulék 2,5 százalékpontos emelését említette Parragh. Az MKIK egyetért azzal, hogy bővüljön az evások köre, a nyereségadó ötmillió forintig tíz százalék legyen, s mielőbb szűnjön meg az iparűzési adó, az szja felső kulcsa 2,5 millió forintnál lépjen be, az szja 18 százalékos kulcsa pedig az önkormányzatok bevétele legyen. Ugyanakkor aggályosnak tartják, hogy az iparűzési adó fokozatos megszüntetése bonyolult, s többletterheket ró a vállalkozásokra.
Az MKIK fontosnak tartja, hogy csökkenjen az áfaterhelés, miközben az áfa egykulcsossá tétele a vállalkozások szempontjából semleges. Ugyanakkor a 15 százalékos kulcs jelentős emelése szociális kérdéseket is felvet az energia- és élelmiszerárak növekedése miatt. Másfelől ennek az idegenforgalom is a vesztese lenne, hiszen a növekvő árakat nem tudná érvényesíteni áraiban, így az ágazat jövedelemszintje tovább romlana. Az MKIK 2006-tól az alábbiakat javasolja: szűnjön meg az egészségügyi hozzájárulás, csökkenjenek legalább két százalékponttal a munkaadói járulékok, a nyereségadó-alapból változatlanul leírható legyen az iparűzési adó ötven százaléka. Parragh László kiemelte: államháztartási reformbizottság felállítását szorgalmazzák, mert a reform tovább nem halasztható. Elképzeléseik szerint a Mosonyi György elnökletével életre hívandó bizottság az államigazgatást, az oktatást, az egészségügyet és az önkormányzati szférát fogná át.
Pusztán PR-csomag? Az adóreform-bizottság javaslatcsomagja alkalmatlan arra, hogy javítsa Magyarország versenyképességét – értékelte a testület ajánlásait Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke. Varga hangsúlyozta: a bizottsági munka szerény eredményéért elsősorban nem a szűk korlátok közé szorított adóreform-testület, hanem a kormány a felelős, hiszen Draskovics Tibor már korábban világossá tette, hogy érdemi adómérséklésre, illetve a központi bevételek csökkentésére nem kerülhet sor. A bizottság ténykedése pusztán a kormányzati sikerpropagandát közvetítő PR-tevékenységet szolgálta – fogalmazott a volt pénzügyminiszter, aki az ötszáz oldalas jelentés hosszúságáról megjegyezte: a javaslatcsomag terjedelme nem áll arányban az abban leírt érdemi eredményekkel. (Sz. E.)
