Csintalan: Adjuk vissza Gyurcsányt a családjának!

Rengeteget siránkozik Gyurcsány Ferenc jelenlegi miniszterelnök amiatt, hogy elszakították a családjától, akikkel nem tud elegendő időt tölteni – emlékeztetett rá Csintalan Sándor. Ezért el is határozta, a maga szerény erejéből mindent megtesz azért, hogy a milliárdos kormányfőt visszakapja a családja. Az MSZP volt alelnöke mindezt a polgári körök fórumán fejtette ki a napokban Kaposvárott, ahol zsúfolásig telt terem várta a szociáldemokrata politikust. „Mondd, te kit választanál?” – emlékeztetett a rendezvény címére házigazdaként Mátrai Márta, a Fidesz országgyűlési képviselője, s a pszeudo-baloldali utódpártot elhagyó Csintalan nem is hagyott kétséget politikai választása felől. Nem hagyott kétséget szimpátiájával kapcsolatban a népes közönség sem, olyan szeretettel fogadta az előadót. Egyszersmind annak is cáfolatát adta a publikum, hogy az emberek elfordultak volna a politikától. A közönség és Csintalan Sándor hosszas párbeszédéből inkább az szűrhető le, hogy egyes, magukat megtévesztésül baloldaliként, liberálisként meghatározó politikai erők fordultak el az emberektől.
Csintalan Sándor egyértelművé tette: számára nem szitokszó a baloldali, illetve liberális jelző, ám a jelenlegi koalíciós pártok gondolatrendszere köszönő viszonyban sincsen ezekkel az értékekkel. Nézete szerint az Apró–Gyurcsány klán szabályosan birtokba vette az MSZP-t, s szó szerint arra játszik, hogy lecserélje a párttagságot. A hogyan kérdése persze a közönség soraiban is felvetődött, s Csintalan válasza sem maradt el. A párt egyik felét megvette, másik felét pedig kormánymegbízotti és egyéb fiktív állással kenyerezte le a mostani miniszterelnök. Márpedig kormányhivatalból nemigen lehet bírálni.
Csintalan Sándor szomorú fejleményként értékelte, hogy mára az idős tudóson, Gazsó Ferencen kívül senki sem mer odacsördíteni ennek az élősködő oligarchiának. Gazsó az egyetlen, aki időről időre felteszi például azt a kérdést: milyen szociáldemokrácia az, amely eltűri, hogy a felsőoktatásban a „csóró” gyerekek csak három-négy százalékkal legyenek jelen? A Gyurcsányék klienspártjává züllő úgynevezett szocialista pártot azonban láthatóan mindez nem zavarja. Csintalan ezért úgy véli: a kérdés már csak az, mikor érik a kommunista utódpártot olyan szintű vereségek, amelyek után valóban baloldali alternatíva születhet a politikai palettán. Szerinte abból a betegségből, amelyet Gyurcsánynak hívnak, ki fognak gyógyulni a megtévesztett valódi baloldaliak, ám az MSZP jelenlegi vezetőinek és kegyenccsapatuknak nagy árat kell fizetniük mindezért.
Természetesen szóba kerültek azok a fotók is, amelyeket lapunk hozott nyilvánosságra a Kulcsár Attila részvételével tartott brittonos házibuliról. A közönség kíváncsi volt arra, az MSZP-s korrupciót miként látja egy olyan ember, aki hosszú ideig belülről tapasztalhatta meg a bomlási folyamatokat. Tekintettel arra, hogy Lamperth Mónika kaposvári származású, a hallgatóság különösen felcsigázva várta a diagnózist. A belügyminiszter asszonnyal kapcsolatos lakonikus leírás élénk derültséget váltott ki. A szociáldemokrata személyiség ugyanis csupán annyit mondott: elviccelődhetne Lamperth Mónikán és az ő képességein, de az igazság az, hogy ő ennyit sem ér meg. Hozzátette: az ő belügyminisztersége beleillik abba az új klienspárti koncepcióba, hogy a kormánytagok mindig személyileg függjenek Gyurcsánytól. A miniszter ráadásul megfelel egy másik kritériumnak is, ami úgy szól, legyenek olyan tehetségtelenek, hogy politikai befolyásuk a nullával legyen egyenlő. Hahotára fakasztotta a kaposváriakat a brittonos házibulira vonatkozó felelet is. Az MSZP-ből disszidált politikus szerint figyelemre méltó az a véletlensorozat, ahogy egy lépcsőházi bulin mintegy teljesen véletlenül fut össze a ma már nemzetközileg körözött Schönthal Henriktől kezdve Baja Ferencen, Puch László MSZP-pénztárnokon keresztül Jegesy Andrásig, a belügyminiszter férjéig és Kulcsár Attiláig, a kormányzatilag elismert álbrókerig mindenki, aki érintett volt, illetve szóba került a bankbotrányban.
Apropó, álszakemberek s álbrókerek! Csintalan Sándornak az a véleménye: minden nap, ami a komikus jelölési káosszal telik el, Szili Katalin házelnök malmára hajtja a vizet, s ezt még Apró–Gyurcsányék több száz fős politikai álbrókercsapata sem tudja hatékonyan ellensúlyozni. Számottevő pénzzel s kampánygarnitúrával nem rendelkezik ugyan a Gyurcsány által nagyon nem akart Szili Katalin, ám a jelenlegi kormányfő egyre szorultabb helyzetben van, mert komoly bajok vannak a népszerűségével. Túl sokszor nem lehet eljátszani azt a komédiát, ahogy Bozóki András újsütetű kultuszminisztert lenyomta saját pártja torkán, s mindinkább kitűnik, nem működik úgy a menetrend, ahogyan azt elképzelték.
Fölvetődött az a kérdés is a fórumon: mivel magyarázható az a düh és elképesztő vehemencia, amivel Orbán Viktort, a polgári kormány miniszterelnökét támadják? A válasz nem okozott nagy meglepetést a közönség soraiban, hiszen Csintalan evidenciának tartja: egy olyan karizmatikus személyiség, aki integrálni tudja azokat az elnyomott néprétegeket is, akiket az MSZP– SZDSZ csak négyévente talál meg, hogy üresnek bizonyuló ígéretekkel hitegessen, óriási veszélyt rejt a számukra. Pontosan tudják, hogy Orbán Viktor kilövése nekik létkérdés, hiszen beszéli azt a nyelvet, amit az emberek, s amelyre a Gyurcsány-félék képtelenek, így az MSZP–SZDSZ és a hozzá kapcsolt sajtó hisztériája beszédes, önleleplező fejlemény.
S hogy milyen nyelvet beszélnek ők? A jelek szerint még a médiacsatlósok, önjelölt tolmácsok sem tudják érthetőre fordítani a társadalomtól egyre inkább elszakadt üzeneteiket. Csintalan szerint mindennek az az oka, hogy ennek a nyolcvanas évekből önmaga hatalmát minden eszközzel átmentő, vagyonát megsokszorozó pártállami oligarchiának bizonyos szociális, nemzeti kérdések iránt egyszerűen nincs affinitása. A jelenségnek hű lenyomatát adta Gyurcsány, amikor kijelentette: „A szokásos módon gazdagodtam.” A szociáldemokrata politikus értékelése szerint ezen a tájékon keresendő a magyar politikai rendszer kétpólusúvá válása is. A rendszerváltás ugyanis éppen az előző rendszer veszteseinek érdekében jött volna létre. Azok az emberek azonban, akiket származási, politikai okokból háttérbe szorítottak, most is el vannak nyomva, s ez alól a munkásrétegek és az agrárium sem kivétel. Mára eljutottunk odáig, hogy az MSZP–SZDSZ a madáchi falanszter eljövetelét tartja követendő példának, ahol az ember egyszerű rezsiköltséggé, szükséges rosszá degradálódik. A kisvállalkozások – amelyek mindenütt a világon a gazdaság motorjai – a működésképtelenség határára jutottak, s az ország szakszervezetmentes övezetté vált. Csintalan szerint ezért is áttörés a gazdák érdekvédelmi sikere, az ország nagy részének irántuk megnyilvánuló szolidaritása.