Két éve, amikor kalapácsvetésben Annus Adrián, diszkoszvetésben pedig Fazekas Róbert egyaránt ezüstérmes lett a párizsi szabadtéri világbajnokságon, a nemzetközi eredmények alapján a Haladás VSE adta a magyar atlétika legerősebb szakosztályát. De még tavaly is – amikor az olimpiáról doppingvétség miatt kizárt két versenyző athéni eredményeit nem lehetett figyelembe venni – a harmadik helyet foglalta el a Honvéd és a szombathelyi helyi rivális Dobó SE mögött. Az idei rangsorban azonban már csak a 37. helyen áll.
Annus és Fazekas már bizonyosan nem szerez több pontot a Haladásnak. Megszűnt a szerződésük az egyesülettel, és nem tartják elképzelhetőnek, hogy eltiltásuk letöltése után itt folytassák a pályafutásukat. Annus esetében persze még maga a folytatás ténye is kétséges. Legalább annyira, mint az, hogy talpra tud-e állni az anyagi helyzetében megroggyant Haladás, amelynek alighanem éppen Annusék ügye jelentette az utolsó szöget a koporsóba.
A választ keresve a Magyar Atlétikai Szövetségben érdeklődésünkre a Haladás atlétikai szakosztályvezetőjeként Kiss Szilárdot jelölték meg, az egyesület korábbi kiváló súlylökőjét, aki a közelmúltban vonult vissza a versenyzéstől.
– Bizony nagy baj, ami Annussal és Fazekassal történt, mert ha most van két olimpiai bajnokunk, akkor könnyen találhattunk volna támogatókat – szögezi le elöljáróban Kiss Szilárd. – Így viszont, hogy a Nemzetközi Sportdöntőbíróság egyik aranyat sem adta viszsza, szinte kilátástalan helyzetbe kerültünk. A probléma azonban nemcsak az atlétikai szakosztályt érinti, hanem a további tizenkettőt is. A Haladásnak ugyanis jelenleg hatvanhárommillió forintos adóssága van, ebből az APEH felé harmincmillió, s a ha a héten nem fizetünk be legalább három és felet, akkor felszámolást kér ellenünk. Van húszmillió szállítói tartozásunk, az áramszolgáltató felé három és fél millió, a vízdíjhátralékunk 2,2 millió, és még sorolhatnám… Ezek után, gondolom, nem meglepő, hogy fizetéseket sem tudunk folyósítani. Az atlétikai szakosztály egyébként pluszban lenne, ám az előző vezetés elgazdálkodta a pénzt… De hogy most az egész klubot nézzük, már tavaly októberben láttuk, hogy nagy a baj. Január 28-án le is mondott az előző elnökség. Így Csigó Szabolcs ügyvezető elnök is, akit március 1-jétől én váltottam, de mivel nem tudtuk rendezni az átadás-átvételt, március 31-én én is letettem a lantot. Vagyis már semmilyen formában nem tartozom a Haladáshoz. S ha az atléták helyzete érdekli, akkor Halmosi Zoltánnét, Rozikát keresse, most ő szakosztály megbízott vezetője.
Azt azért Kiss Szilárd még elmondta, hogy a tavaly Annus és Pars Krisztián mögött harmadik számú magyar kalapácsvető, Botfa Péter az anyagi kilátástalanság miatt befejezte a pályafutását. A 2004-es világranglista 12. helyén 80,37-tel álló Botfa ma már édesapja építőipari vállalkozásában művezető. A mezei futásban Eb-bronzérmes Kálovics Anikó pedig a helyi tanárképző főiskola csapatához igazolt, mint ahogy Kivés István edző is a csoportjával. A válogatott Vertetics Eszter a Honvédba ment, Maincz Anita pedig Zalaegerszegre, s bár az egyesületben gyerekek vannak ugyan, igazából csak egyetlen jegyzett versenyző maradt, az ifjúsági világbajnok kalapácsvető Horváth József. Halmosiné mellett pedig még egy edző dolgozik fizetés nélkül: Vida József, aki 2002-ben és 2003-ban is – Fábiánné Rozsnyói Katalin mögött – Az év edzője választáson második helyezett volt.
– Fazekas kétéves eltiltása esetén sem szándékozik befejezni a pályafutását, s meglehet, hogy majd Annus is folytatja. Ő a szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, lesz rá két éve, hogy kitalálja, mit tegyen. Ön viszont nyilván már meghozta a döntését – fordultunk Vida Józsefhez.
– Egyelőre még nem döntöttem, éppen a Haladásban levő kilátástalan helyzet miatt. Április 15-én lesz a közgyűlésünk, azon sok minden eldől. De nem vagyok túlzottan optimista, ebből a csődhelyzetből szerintem már nincs kiút. Így aztán valószínűleg közös megegyezéssel szerződést bontok a Haladással.
– S mi lesz utána? Hol dolgozik majd?
– Ahol fizetést adnak. Lehet rám rosszat mondani, le is lehet köpni, de pénz nélkül biztosan nem folytatom az edzősködést.
– A klubok mai helyzetét tekintve hol lát esélyt a folytatásra?
– Sehol. Így aztán annak a legnagyobb az esélye, hogy valami más munkalehetőség után nézek. Az edzősködést pedig abbahagyom. Persze elsősorban most is edzőnek tekintem magam, de ami nem megy, azt ne erőltessük.
Megkerestük Halmosi Zoltánnét is, aki viszont szilárd elhatározással úgy döntött, hogy ő bizony erőlteti, s ennek ízes nyilatkozattal hangot is adott:
– A Haladásban jelenleg igenis van atlétikai élet! Ott van Vida József csoportja, meg az enyém is, a futóké. Vannak itt kicsik is meg nagyok is. Gazdasági dolgokról ne kérdezzen, azokhoz nem értek. Az biztos, hogy a jövő nem sok jót ígér, Szombathelyen megölik a sportot, szégyen, de ide jut a nemzet sportvárosa! Már 1966-ban a Haladásban versenyeztem, 1982 óta itt edzősködöm, ám ilyen helyzet még soha sem volt itt. Én persze viszem tovább a csoportomat, nem hagyom el a süllyedő hajót! Ha úgy adódik, nem kell víz se, majd mindenki otthon fürdik, nem kell áram se, futni pedig a legrosszabb esetben lehet a határban is. Tudja, hogy van az: olyan még sose volt, hogy valahogy ne lett volna!
Rábold Gusztáv, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke sajnálja, hogy ide jutott az egyesület. Mint mondja, a Haladás atlétikai szakosztálya 2004-ben 15,8 millió forint támogatást kapott, igaz, ebben az összegben már minden, így az eredményességi és műhelytámogatás, valamint a Sport 21 program juttatásai és a Wesselényi-ösztöndíjak is benne foglaltatnak.
– Erre az évre viszont legfeljebb kétmillió forintra számíthat a klub – jegyzi meg a MASZ elnöke. – Annus és Fazekas után nem adhatunk támogatást, többen eligazoltak vagy abbahagyták. Vida József is legfeljebb az egymillió forintos műhelytámogatásból részesülhet, mert egyéni juttatást nem folyósíthatunk neki. A 2004-es eredmények alapján 2005-ben nincs adnunk mire.
Kérdés, a Haladásnál 2006-ban lesz-e még kinek.
origo.hu
Mindkét irányban le kellett zárni az M5-öst, akkora a baj
