A „tájjellegű lecsó” nem keverendő a Kodály-módszerrel

A székely magyar rovásírás hungarikummá nyilvánításáról is beszéltek a képviselők a hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitájában kedden a parlamentben.

Varga Géza, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek hungarikummá nyilvánításának fontos szerepe lehet abban, hogy Magyarország visszaszerezze a hazai és exportpiacokat. A politikus azt javasolta, hogy tudatosan menedzseljenek termékeket a helyi megjelenéstől a hungarikummá váláson keresztül egészen az Európai Unió által elismert eredetvédelemig. Azt is felvetette, hogy a törvényjavaslatban a szellemi és a tárgyi termékeket el kellene választani egymástól a hungarikumok között, hogy a „tájjellegű lecsót” ne kelljen összehasonlítani például a Kodály-módszerrel.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) fontosnak tartotta, hogy két-három kormányzati ciklus alatt össznemzeti stratégia épüljön a hungarikumokról szóló törvényre.

Legyen hungarikum és az alaptanterv része

Ferenczi Gábor, a Jobbik képviselője azt szorgalmazta, hogy a székely magyar rovásírás legyen hungarikum. Szerinte a több ezer éves múltra visszatekintő írásmódnak a nemzeti alaptantervbe is be kellene kerülnie. Az ellenzéki képviselő felháborítónak nevezte, hogy Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a közelmúltban nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy rovásírásos helységnévtáblákat állítsanak fel Debrecenben, arra hivatkozva, hogy ennyi erővel lovári nyelven vagy cirill betűkkel is ki lehetne írni a helységek nevét.

Reményt adhat

Lakatosné Sira Magdolna, a Fidesz képviselője szerint a hungarikumokról szóló javaslat lehetőséget ad a kis helyi közösségek számára, hogy értékeik mentén újraszerveződjenek. Lehetőség nyílik arra, hogy felfedezzék a régen elfeledett értékeket és új értékeket is teremthetnek – tette hozzá. Szerinte ez a törvény reményt adhat sok hátrányos helyzetű település számára is, mert a helyi értékeknek nyilvánított termékek előállítására kisvállalkozások, ezzel pedig munkahelyek jöhetnek létre. „Remélem azt, hogy sok helyi terméket készítő bemutatóhely, műhely jön létre az országban és a déli harangszónál a vendégek asztalára mindenütt helyben előállított, minőségében összehasonlíthatatlanul jobb étel kerül, és citeraszó mellett gyönyörű magyar népdalokat énekelnek” – mondta.

Mindenkit megszólít a törvényjavaslat

Bartos Mónika fideszes képviselő azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat mindenkit megszólít, hiszen az értéktárba való felvételt bárki kezdeményezheti. Gyimesi Endre fideszes politikus azt mondta: bebizonyosodott, hogy valamennyi frakció támogatja a javaslatot.

„A legmagyarabb termék”

Hörcsik Richárd, a Fidesz politikusa Zemplén országgyűlési képviselőjeként „a legmagyarabb terméknek” a Tokajit és a tokaji borkülönlegességeket nevezte, felmutatva egy hollóházi porcelán orvosságos fiolába töltött hatputtonyos aszút.

Fontos, de nem mindig elégséges

Pál Béla (MSZP) fontosnak nevezte, hogy összehangolják az ebben, illetve a hasonló témakörökben született törvényeket. A képviselő javasolta, hogy a jogszabály előkészítői külön részt szenteljenek a hungarikumok védelmének. Ezzel összefüggésben fontos, de nem mindig elégséges védelemnek nevezte a védjegyet.

A politikus, aki elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a hungarikumok előállítói adókedvezményt kapjanak, arra is kitért, hogy az ismertség növeléséhez és az arra alkalmas termékek kereskedelmi forgalomba jutásához hozzájárulhatna, ha minden településen lenne egy helyi termékeket árusító bolt. Elmondta azt is, hogy hasznosnak tartaná, ha a leendő törvény külön jogi védelmet adna a hungarikumoknak és szabályozná a hamisítók büntetőjogi felelősségét.

Köszönetet mondott az államtitkár

Kardeván Endre, a vidékfejlesztési tárca államtitkára megköszönte a felszólaló képviselők aktivitását. Hangsúlyozta, hogy várják a módosító javaslatokat, amelyek közül amit lehet, beépítenek a törvénybe – tette hozzá. Ezt követően Balczó Zoltán levezető elnök az általános vitát elnapolta.